Az endometriózis a termékeny korú nők gyakran előforduló megbetegedése, amelynek kezelése még nem teljesen megoldott.
Bár a fogamzóképes korú nőknél a leggyakoribb, egyre többször diagnosztizálják tinédzser korban és ritkán előfordulhat menopauza (női klimax) után is. A betegség a megfelelő kezelés után is az esetek közel felében kiújul. Minél korábbi életkorban kezdődik a betegség, általában annál kedvezőtlenebb kórlefolyás jósolható. A legújabb statisztikai adatok szerint az endometriózis gyakorisága 5-15% is lehet a termékeny korú nőkben, tehát gyakoribb, mint az asztma vagy a cukorbetegség.
Egészséges, élettani körülmények között a méh űrét belülről egy specializálódott hámszövet, az endometrium (méhnyálkahártya) béleli, amely a megtermékenyített petesejt befogadására havonta alkalmassá válik. Endometriózisról beszélünk, ha a méhnyálkahártya bárhol a méh üregén kívül helyezkedik el. Az endometriótikus szigetek leggyakrabban a méh simaizom rostjai között, a petefészkeken, a méhet rögzítő szalagokon, a petevezetőkön, a húgyhólyag vagy a végbél hashártyaborítékán alakulnak ki, de a szabad hasüregben bárhol megjelenhetnek. Mivel a kóros elhelyezkedésű nyálkahártya is - ugyanúgy, mint a méhen belüli, normális elhelyezkedésű nyálkahártya - követi a normális női nemi hormonális ciklus változásait, a menstruáció alatt felgyülemlő váladék súlyos panaszokat és elváltozásokat okozhat.
Az endometriózis kóreredete tekintetében csak feltételezések állnak rendelkezésünkre. A legszélesebb körben elfogadott az ún. visszafelé áramló menstruáció elmélete, mely szerint menstruáció során a lelökődő méhnyálkahártya a méh űréből nem csak a külvilág felé távozik a hüvelyen át, hanem a szabad hasüreg felé is áramlik a petevezetékeken keresztül, ahol megtapad.
A betegség családi halmozódást is mutat: endometriózisban szenvedő nőbetegek leánygyermekeinél hét-tízszer magasabb az endometriózis kialakulásának kockázata, mint egészséges anyák gyermekeinél.
A betegség családi halmozódást is mutat: endometriózisban szenvedő nőbetegek leánygyermekeinél hét-tízszer magasabb az endometriózis kialakulásának kockázata, mint egészséges anyák gyermekeinél.
A betegség legfontosabb tünetei lehetnek a kiterjedt, pontosan nem meghatározható kismedencei fájdalom, fájdalmas menstruáció, fájdalmas közösülés, fájdalmas vizeletürítés, fájdalmas székletürítés, krónikus fáradtság, ugyanakkor az endometriózis az esetek körülbelül egy harmadában tünetmentes is lehet.
A tünetmentesség miatt az endometriózis sokszor csak mellékleletként derül ki egyéb okból végzett nőgyógyászati vizsgálat vagy beavatkozás során.
A tünetmentesség miatt az endometriózis sokszor csak mellékleletként derül ki egyéb okból végzett nőgyógyászati vizsgálat vagy beavatkozás során.
Tovább bonyolítja a felismerést és a kezelést, hogy a legtöbb egyéb betegségtől eltérően az endometriózis esetében az elváltozások és a tünetek, panaszok súlyossága között nem sikerült összefüggést kimutatni. A betegség gyakran meddőséget is okoz. Igen jellegzetes a betegség lefolyására, hogy a tünetek a menstruációval szinkronban jelentkeznek és enyhülnek. Nagyon ritkán a betegség kezelés nélkül is visszafejlődhet, de az esetek döntő többségében az endometriózis kezelés nélkül egyre súlyosabbá válik. A kórkép a menopauzával megszűnik.
Terhesség során a betegség visszafejlődik, de szülés után, akár már a szoptatás során is visszatérhet.
Terhesség során a betegség visszafejlődik, de szülés után, akár már a szoptatás során is visszatérhet.
Az endometriózis a nőbetegek általános életminőségét komoly mértékben rontja: a párkapcsolat tönkremehet a szexuális élet és a családtervezés korlátozottsága vagy olykor lehetetlensége miatt, a beteg elmaradhat tanulmányaival, havonta akár egy hétig is munkaképtelen lehet, a krónikus, hosszú távú fájdalom depressziót, szorongást idézhet elő.
Az endometriózist biztosan diagnosztizálni csak sebészi úton lehet, a klinikai lefolyás alapján csak feltételezhető a betegség jelenléte.
Az endometriótikus szigetek jelenlétét hastükrözés (laparoszkópia) során vett szövettani mintával kell megerősíteni, mely eljárás komoly szakértelmet és tapasztalatot igényel.
Az endometriótikus szigetek jelenlétét hastükrözés (laparoszkópia) során vett szövettani mintával kell megerősíteni, mely eljárás komoly szakértelmet és tapasztalatot igényel.
Az endometriózis kezelése három módon lehetséges.
Az egyik a sebészi út, amikor a műtét során amellett, hogy szövetmintát vesznek a biztos diagnózis felállításához, el is távolítják az elváltozásokat. A másik lehetőség a gyógyszeres terápia. Gyakran alkalmaznak fájdalom csillapítókat a fájdalom tünetek enyhítésére, valamint hormon készítményeket a betegség kezelésére. A hormonkészítmények egyik csoportjába tartoznak az injekciós gyógyszerek, melyeket fél éven át alkalmaznak, a másikba pedig a hosszútávon is használható tablettás terápia. A kezelés harmadik lehetséges útja a sebészi és a gyógyszeres terápia kombinációja. Az elváltozások műtéti eltávolítása után gyógyszert is rendel a kezelőorvos a betegnek. Azt hogy melyik páciens esetében melyik módszer a leghatékonyabb, a kezelőorvos személyre szabottan dönti el.
Az egyik a sebészi út, amikor a műtét során amellett, hogy szövetmintát vesznek a biztos diagnózis felállításához, el is távolítják az elváltozásokat. A másik lehetőség a gyógyszeres terápia. Gyakran alkalmaznak fájdalom csillapítókat a fájdalom tünetek enyhítésére, valamint hormon készítményeket a betegség kezelésére. A hormonkészítmények egyik csoportjába tartoznak az injekciós gyógyszerek, melyeket fél éven át alkalmaznak, a másikba pedig a hosszútávon is használható tablettás terápia. A kezelés harmadik lehetséges útja a sebészi és a gyógyszeres terápia kombinációja. Az elváltozások műtéti eltávolítása után gyógyszert is rendel a kezelőorvos a betegnek. Azt hogy melyik páciens esetében melyik módszer a leghatékonyabb, a kezelőorvos személyre szabottan dönti el.
L.PH.WH.Gynecology.2010-10-13.1637
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése