Szerelem és szex
Pikáns, mégis hálátlan téma.
Szex - ez a szó mindig vonzza a figyelmet, mégis hálátlan a téma, mert őszintén szinte lehetetlen beszélni róla. Akkor ugyanis kiderülne mennyi gátlás, tévhit, akár még kérdés van bennünk a témáról.
Probléma a szex körül a XXI. sz.-ban? Miért is lenne?
Hiszen a történelem során talán még sosem volt ekkora szabadsága férfinek és nőnek.
Mégis sok pár nélküli, magányos ember van. Ennél sokkal rosszabb a társas magány, amikor egy férfi vagy egy nő él ugyan valakivel, de mint két párhuzamos: ritkán találkozik a lelkük. Sokan csalódásaik miatt egy életre bezárultak a másik nem előtt. Nem tudják és nem is akarják önmagukat adni egy kapcsolatban, nehogy újabb sebeket kapjanak.
Ha nincsenek problémák a szexualitás körül miért népszerű téma a potenciazavar vagy a frigiditás?
Ősi rituálék
A szerelem és szexualitás, férfi és nő odaadó összeolvadása a legnagyobb szentségek egyike volt az ókorban és az azt megelőző időkben. Talán most sok konzervatív szemléletű keresztény ember a fejéhez kap, de volt idő és voltak kultúrák, ahol a szerelmi aktus a legszentebb imádsággal volt egyenrangú, ha nem felette álló!
„A szerelem és a házasság a legszentebb energiaforrás! Az igazi, mély szeretettel átfűtött szerelmi aktus megnyitja az égi csatornákat és a gyönyörű isteni energia hihetetlen magasságokba emeli a szeretkezők
testét és lelkét.” (Tűzhordozók).
Több kultúrában beavatott papnők gyakorolták a szerelem mágiáját az arra felszentelt templomokban. Például a főníciai Astarte istennő templomaiban.
A kora ókori kultúrákban termékenységi ünnepeket tartottak a tavaszi napéjegyenlőség (márc. 21.) idején. Ez nagyon elterjedt szokás volt. Krétán a mükénéi kultúra, a föníciaiak, a perszák, a sumérek hagyományaiban egyértelmű nyomai vannak ennek. A Földközi-tenger medencéjét övező népeknél szinte mindenhol találunk erre utaló forrásokat. A rómaiak is átvették a görög bacchanáliákat, Bacchus isten borgőzős orgiáit. Az egyiptomi Ízisz istennő kultusza olyannyira elterjedt a római birodalom területén, hogy az éppen kibontakozó kereszténységnek komoly vetélytársa volt! Az ősi egyiptomi vallás rituáléi élnek tovább a szabadkőműves tanokban, ahol a pletykák szerint nagy jelentősége van egy nemi aktuson alapuló beavatásnak.
A római időkre orgiákká silányult ünnepeknek az ősidőkben más szerepe és jelentősége volt. A papok, mágusok megidézték a természet erőit, és a termékenység istenét. Hitük szerint a napéjegyenlőségek idején olyan különleges kozmikus erők érik a földet, amelyek az emberekben is a megújulást, a teremtő, alkotó erők feléledését szolgálják, és ilyen módon az Istennel és az Univerzummal való egység szeretetteljes élményét élik át az ünneplők.
A kelták is megünnepelték a természet újjászületését. Valahogy így:
„…ahogy az alkonyat vörösre festette a tájat, megkezdődtek a szent szertartások.
Az évszázados rítus szerint minden nap más szertartással és más imával végződött.
A helybéli kovácsmester, Kulan, ma reggel izgatottan fogott hozzá a kardok élesítéséhez,
patkók javításához. Hiszen a mai nap a legnagyszerűbb. Tetőpontja és egyben
zárónapja a nyári napforduló egyhetes ünnepének.
A Kör hatalmas kövei szögletesen,keményen törtek az ég felé. Kulan mesternek eszébe jutott a legenda, miszerint valamikor azt az Istenek építették. Csak így lehetett, mert a hatalmas, simára
és egyformára kifaragott kőtömböket ember nem bírta volna megmozdítani. A holnap
reggeli napfelkelte pontosan a Kör közepén álló oszlopot fogja megvilágítani.
A szemük láttára születik meg a Fény! Az éltető, a meleget hozó, a gabonát érlelő.
Ha a fénysugár áttör a Kőkör egyik dolomitjába vésett keskeny résen és rávetül az
oszlopra, azt jelenti, megkapják az Istenek áldását: asszonyaik megtermékenyülnek,
egészségük megmarad vagy visszatér, veteményeik gazdagon beérnek.
Ez a nyári napforduló-ünnep a termékenység ünnepe.
Lassan mindenki abbahagyta a munkát, elrakták szerszámaikat. Egyre növekvő
izgalommal tekintgettek a szentély felé. Várták, mikor jelzi a Kör kövei előtt fellobbanó
hatalmas máglya a szertartás kezdetét. A pakolászás zaja egyre gyérebben hallatszott,
elcsendesült a sokadalom. Katbad a főmágus, minden druidák atyja és tanítója, a druida
tanács vezetője, lassan közeledett a falu felől, kezében hatalmas, égő fáklyával. Mikor a
máglya mellé ért, megállt egy pillanatra. Katbad rázendítve az ősi varázsigére, meggyújtotta a máglyát. A fellobbanó, robajló földi tűz volt hivatva arra, hogy magához vonzza az égi tüzet.
Hadd lássák az Istenek, hová kell küldeni az égi, teremtő energiát! Egyre többen
csatlakoztak Katbad énekéhez. Jól ismerték a Fény-hívó dalt. Nemzedékek adták át a
következőknek. Varázserejű dal volt.
Már mindenki kezdte érezni testében a leszületni készülő fény első, gyenge
üzeneteit. Bizsergő energiák mocorogtak a fejükben és a fejük fölötti térben. Majd,
mint a hajnali harmatos fűszálak enyhe remegése, végigfutott testükön is az ébredő
energia egy-egy hulláma. Kellemes, bizsergő érzés volt. Aki már egyszer is megkóstolta,
az vágyott rá újra és újra.
Az egy hete tartó ünnepség minden estéjén más-más energiakapu nyílt meg
testükben. A druidák úgy tanítják, hét energiakapu köti össze az embert az univerzummal,
az Istenekkel. Ezek az energiakapuk az ember testén sorakoznak az ágyékától a feje búbjáig. Úgy néznek ki, mint egy-egy színes fényvirág. Most az utolsó, a legfelső virág kezdett el kinyílni, bontogatta
ezer lila szirmát. Éjfélre teljesen megnyílik a kapu Isten és Ember között. Mindenki átéli, betölti igazi szerepét, hídként egyesíti Égapánk és Földanyánk teremtő energiáit.”
(Tűzhordozók c. regényből).
Minden ősi hagyomány összeköti a szexualitást az életenergia áramlásával, és ilyen módon az egyik legfontosabb feltöltődési forrásnak is tartja. Illetve a legkönnyebben lemerítőnek is, ha helytelenül gyakorolják.
Tantra jóga, Tao, és egyiptomi szexuálmágia
A tömeges ünneplések mellett az intim együttlétnek még erőteljesebb mágikus hatást tulajdonítottak.
Az ősi indiai eredetű tantra jóga olyan energetikai gyakorlatokat jelent, aminek – közhiedelemmel ellentétben - jóval több a célja, mint a gyönyör fokozása.
„ A tantra jóga a személyes átalakulás egyik ősi rendszere, mely a szexuális energiákat használja fel a szellemi megvilágosodás eléréshez…
A tantra célja a multidimenzionális tudat megtapasztalása.”/Tom Kenyon: Mária Magdolna üzenetei c. könyvéből./
Az ősi Kína taoista filozófiájának középpontjában is az ember belső átalakulása áll. Végső célja a halhatatlanság elérése. A Tao gyakorlásának egyik központi feladata a csí, azaz az univerzális energia begyűjtésére irányul, amivel folyamatosan töltik fel a csí testet.(Általunk étertest, Pránatest, duál, energetikai ikerpár, stb,neveken ismert energiatest – egy korábbi hírlevélben már beszéltünk róla bővebben.) Többféle csí gyűjtési módszert ismertek. A szexuális aktus során úgy gyűjtenek be csít, hogy az orgazmus előtt megállnak pihenni, majd újra kezdik az izgatást. A kielégülés késleltetésével a szerelmeskedők mindketten a felfokozott érzékiség állapotába kerülnek, és ezáltal egy erősen módosult tudatállapotba. Az orgazmus pillanatában a gerincoszlopban található energiacsatornán feláramlik az összegyűjtött csí, és aktiválja a magasabb agyi központokat. Az eredmény: a Teljes Emberi mivoltunk átélése egységben az univerzummal.
Az ősi Egyiptomi mágia középpontjában szintén(!) a halhatatlanság elérése állt. (Honnan vették őseink, hogy halhatatlanná válhatunk? Hiszem, hogy volt ennek a hiedelemnek alapja!) A régi egyiptomiak is mesterei voltak a szex gyakorlásának. A gerincoszlop aljában a köldök mögött lakó energiát szekhemnek hívták. A kiteljesedő szerelmi aktus során (hasonlóan a taoista elképzeléshez) a szekhem végigcsap a dzsed-oszlopon, vagyis a gerincben futó energiapályán és bekapcsolja a tobozmirigyet. Az eredmény szintén a hőn vágyott emelkedett tudatállapot, a szellemi kiteljesedés lesz.
Tehát a szex itt is egy nagyon fontos energiafejlesztő gyakorlat volt, ami a KÁ testet
feltöltötte energiával. Az egyiptomiak úgy hitték bármiféle szellemi továbbfejlődésnek az alapja az energiával feltöltött KÁ.
SZERELEM, SZERETET
Máris túl sokat beszéltünk a szexről, a romantikusabb lelkületűek talán már a fejüket csóválják: mi van a mélyebb érzésekkel?
Megnyugtatok mindenkit: az együttlétek kiteljesedéséhez fontos volt az a mély önátadás, egymás elfogadása, szeretete, amit csak az igazán szerelmesek élnek meg. A késő ókor orgiái bizonyára nem adták meg a lelki-szellemi kiteljesedést művelőiknek, csak az ősi hagyomány csökevényes, félreértelmezett folytatásai voltak elvesztve eredeti jelentésüket, rendeltetésüket.
Hogy milyen egy szerelmes érintés?
„Férfi és nő úgy egészíti
ki egymást, mint nappalt az éjszaka. Csak együtt, egymást segítve, szeretve boldogulnak.
Ugyanolyan szükség van a földi élet egyensúlyának megteremtéséhez mindkettőjükre,
mint ahogy szükség van a Napra, és szükség van a Holdra is. Más-más a szerepük, de
mindkettő fontos.”
„Amargen csak kapkodott levegő után, nem találta a szavakat. Vesztére belenézett
a lány mélybarna, tüzes szemébe. Ily közelről szédítő volt a mélység, amibe zuhanni
kezdett. A feje tetejétől a lába ujjáig megpendült egész teste, mint egy húr. Átrezgett,
valami különleges ütemre. Mintha nem is különálló test lenne. Teljesen egynek érezte
magát a lánnyal. Megszűntek körvonalai, határai. Nem is akart mást zsongó tudata,
mint eggyé olvadni vele. Azt sem tudta, mit cselekszik. Már nem az ész, nem a tanult
illemszabályok irányítottak. Erős karjaival magához szorította a lányt és rátapadt szájával
annak nedves ajkaira. Érezte a hatalmas energianyalábot, ami köldökük táján hevesen,
erősen összerántotta és összekapcsolta őket.”
„A fiú egész testében remegett, heves és forró energiák tomboltak vérében.
Freyát megrázta a férfiből áradó energia, amikor testük összeütközött. Oly közel
voltak egymáshoz, hogy Freya nyaka bizsergett a férfi ziháló lélegzetétől, érezte
bőrének napsütötte illatát. A testéhez feszülő izmok érzése könyörtelenül és megfékezhetetlenül
beindítottak benne valamit, amit már nem lehetett leállítani. Mintha
ezer hangya szaladna mindenhol a testén és vére őrült nyargalásba kezdene ereiben.
Arca kipirult, lélegzete benn akadt.
El akarta taszítani magától a fiút. Pontosan tudta, hogy az is ugyanezt érzi, de
Asward csak szorította, nem törődött Freya tiltakozásával”
„Már nagyon közel voltak egymáshoz, érezték ajkukon a másik forró leheletét és
akkor megtörtént. A heves, mohó csók összekoccantotta fogaikat, sisteregtek az energiák
körülöttük. Óriási feszültségek oldódtak ki, hogy aztán újra kínozzák őket.”
„A vágy önállósította magát, már nem ők uralták többé. A köpönyegek a földre hulltak
és ők is rájuk. Amikor lekerültek ruháik, részegen itták be egymás bőrének illatát.
Minden érintésük bizsergett, sütött, mint egy apró villám.”(részletek a Tűzhordozóból).
Hol találunk partnert ilyen hőfokú, mély érzéseken, egymás tiszteletén, szeretetén alapuló lángoló kapcsolathoz, ami feltölti testünket, lelkünket, szellemünket? Bárhol. Mindenki erre vágyik.
A Tűzhordozók hősei igaz az ősi kelta földön élnek, ősrégi időkben de érdemes elolvasni, ők hogyan keresik igaz párjukat, hogyan élik meg a szerelmet. Történeteik ma is aktuálisak.
