Az emlékezés folyója az öntudatra ébredés állapotába visz el.
Mely ráébreszt isteni mivoltodra, arra, hogy több vagy az emberi létnél, hisz a szellemi létezés megtestesített állapotába léptél, amely nem azt jelenti, hogy itt a földön megtagad szellemi létedet.
Sőt abból adódóan tudsz beteljesedett életet élni.
Mikor a szellemed kiteljesedik benned, a létezés egy új formáját nyitod meg magadban. Értelmed rányílik a világ ezer csodájára, és egy olyan szellemi tartalmat tudhatsz magadénak, aki egy olyan megvalósulásba helyezi az életét, hogy teljesen tisztában van a lét értelmével, a földi életben betöltött szerepével.
Nem nagyítja fel tettei minőségét, teljesen természetessé válik számára, hogy ő így nyilvánul meg a létezésben.
Áldás!
Feketéné Lendvay Katalin

Az isteni eszencia magunkban való szétáradásához, azonosulnunk kell a Forrással, eredetünkkel, azzal az Erővel, aki megalkotott minket.
Ez a létezés csodája, mely isteni létbe emel.
Minden belólünk árad szét és visszatér hozzánk, hisz egyek vagyunk, önazonosságot alkotunk a teremtéssel. Ebből az isteni eszenciából táplálkozunk. Ő létünk eleme. Nélküle nem léteznénk, nem lenne jogunk az élethez, a földi megtestesüléshez. Áldás!
Feketéné Lendvay Katalin

"Elképzelek egy Nőt, aki szerelemben él Önmagával.

Elképzelek egy nőt, aki hiszi, hogy helyes, és jó dolog, hogy nőnek született.
Egy nőt, aki hálás a megtapasztalásaiért, és elmondja a történetét.
Aki elutasítja azt, hogy mások vétkét a saját testében, vagy életében hordozza.
Elképzelek egy nőt, aki elismeri, hogy a múlt hatással van a jelenre.
Egy nőt, aki átlépett a múltján. Aki a jelenben gyógyult meg.
Elképzelek egy nőt, aki szerelemmel viseltetik a saját teste iránt.
Egy nőt, aki hiszi, hogy a saját teste éppen úgy a megfelelő, ahogy van. 
Aki tökéletes forrásként ünnepli testének ritmusait, ciklusait.
Elképzelek egy nőt, aki úgy öleli magához szexualitását, mint saját magát.
Egy nőt, aki örömét leli önmagában. Aki erotikus természetét szégyen és bűntudat nélkül éli meg.
Elképzelek egy nőt, aki az Istennő testét, a saját teste változásaiban tiszteli.
Egy nőt, aki megünnepli évei gyarapodását és bölcsességét.
Aki elutasítja, hogy értékes életerejét testének és élete változásainak az elrejtésére használja fel.  
Elképzelek egy nőt, aki belépett az emberi érzelmek teljes birodalmába. Egy nőt, aki érzéseit tisztán és közvetlenül fejezi ki. Aki megengedi nekik, hogy olyan lágyan vezessék őt, ahogyan a lélekzet.
Elképzelek egy nőt, aki kimondja az igazságot. Egy nőt, aki bízik a megtapasztalásaiban és kifejezi azokat. Aki elutasítja, hogy mások gondolatihoz, felfogásához, vagy reakcióihoz alkalmazkodjon.
Elképzelek egy nőt, aki követi kreatív impulzusait.
Egy nőt, aki eredetit alkot. Aki elutasítja, hogy belső világában valaki más színeivel fessen. Elképzelek egy nőt, aki  önmagát saját istenei által jelöli. Egy nőt, aki az istenit önmagában, saját képmásában képzeli el.
Aki személyes spiritualitásán keresztül tájékozódik a mindennapokban. Elképzelek egy nőt, aki elutasítja, hogy megadja magát isteneknek, guruknak, magasabb erőknek.
Egy nőt, aki mélyen alámerült saját belső világába. Aki magának követeli, hogy impulzusaival, ösztöneivel harmóniában éljen.
Elképzelek egy nőt, akit érdekel a saját élete. Egy nőt, aki úgy öleli magához saját életét, mint tanítóját, gyógyítóját és kihívását. Aki hálás a szépség és a kegyelem hétköznapi pillanataiért.
Elképzelek egy nőt, aki saját életének az írója. Egy nőt, aki bízik a saját megérzéseiben, amelyek megmutatják, hogy mi a jó az ő számára. Aki elutasítja, hogy életformáját megváltoztassa azért, hogy az mások elvárásaival találkozzon.
Elképzelek egy nőt, aki részese a saját életének. Egy nőt, aki kreativitásának minden egyes kihívását megtapasztalja. Aki saját maga érdekében tisztán és erővel cselekszik.
Elképzelek egy nőt, aki ravaszul bánik a magánnyal. 
Egy nőt, aki önmaga rendelkezésére áll. Aki úgy választja ki barátait és szerelmeit, hogy azok képesek legyenek elfogadni, ha egyedül akar lenni.
Elképzelek egy nőt, aki nem alacsonyítja le a saját életét azért, hogy mások jobban érezzék magukat. Egy nőt, aki minden kapcsolatában évei, tapasztalata, és bölcsessége egészét adja. Aki arra számít, hogy jelenlétével kihívást és áldást hoz mások életébe. Elképzelek egy nőt, aki vállalja az egyenlőséget a párkapcsolataiban.
Egy nőt, aki nem hiszi tovább, hogy alacsonyabb rendű egy férfinál és szüksége van arra, hogy megmentsék. Aki elfoglalja az őt megillető helyet az emberek közösségében.

Elképzelek egy nőt, aki elutasítja, hogy értékes életerejét a krízisek, és konfliktusok támogatására használja.
Egy nőt, akinek kapcsolatai mély elégedettségben és nyugalomban telnek, anélkül, hogy kihasználnák őt. Aki törvényszerű ügyességgel választja meg barátait és szerelmeit, akikkel az élet kihívásain áthajózik. Elképzelek egy nőt, aki a nőt tiszteli saját életében.
Egy nőt, aki az asszonyok körében ül.
Aki emlékezteti magát, az igazságra amikor az feledésbe merül.

Elképzelek egy nőt, aki feladta az intellektuális biztonság és a jóváhagyás iránti vágyait.
Egy nőt, akinek minden cselekvése, kiejtett szava erőteljes közléssé válik. 
Aki fenntartja magának a jogot, hogy igazabbá tegye a világot.
Elképzelek egy nőt, aki a tudásban és önmaga szeretetében kiteljesedett.
Egy nőt, aki hűséget fogadott saját életének és képességeinek.
Aki minden mást figyelmen kívül hagyva hű marad önmagához.

Képzeld el, hogy Te vagy ez a nő!"
Patricia Lynn Reilly 

NŐ VAGYOK!

Nem attól vagy NŐ, hogy a párod, a társad, a férjed minek lát téged, hanem attól, amit Te gondolsz magadról és sugárzol szét a világba!
(Áldáska,- Feketéné Lendvay Katalin)

A női létezés csodája

1. Új Hold - A Szûz 
A menstruációs beavatás

MegtisztulásNõnek lenni korunkban a legnehezebb és egyben legszebb feladat. 
Talán most a legjobb, ám most a legnagyobb kihívás. Most áll a kérdés: vajon tudunk-e nõk lenni?! Úgy, ahogy akartuk, szabadon, jogokkal, de mégis, NÕKÉNT!
A hétköznapokban ezer meg ezer feszültség szakad nyakunkba, melyek sokszor belõlünk csíráznak ki, abból, ahogyan látjuk helyzetünket. 
A Mindenség végtelen, ezért rajtad áll csupán milyen méretû, formájú ablakot választasz és az is, milyen színûre fested a keretét, melyen át szemlélõdsz.
A lényeg, megteheted, hogy gondolkodásodban változtatsz.
A mindennapok során olyan dolgok okoznak problémát, mint egyszerre nõnek lenni és határozottnak, férfi erejûnek egy rohanó társadalomban, vagy hogy a legalapvetõbb megtisztulási folyamatunkat, hogyan illesszük be a pihenést nem engedõ munkaidõnkbe. Cikkeimmel szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sokszor nem is a külvilággal van a probléma, hanem azzal, hogy mi elfogadjuk-e saját testünket, saját igényeinket.

Menstruáció és beavatás
A menstruáció a kor elõrehaladtával, a hormonszint emelkedésével, úgy körülbelül 12 éves korban indul meg. Van aki már 8-9 évesen is tapasztalja a vérzést, valaki késõbb érõ típus, csak 15-16 éves korában találkozik vele elõször. Ez nem csak testi érettség azonban, hanem lelki is.
Az õsi kultúrákban az elsõ vérzés nagy tiszteletnek örvendett, megünnepelték az asszonyok körében. Gyakorlatilag beavatásnak tekintették, a leány ekkor nõvé ért. A régi idõkben a bölcs asszonyok mesélték el a lányoknak, hogy ekkor valójában mi történik, ahogy késõbb a szülés/születés misztériumába is õk avatták be a várandóst.
A menstruáció a nemi érést készíti elõ, testileg növekedés, alakváltozás kíséri, a mellek megnagyobbodnak, kikerekednek, a csípõk gömbölyödnek.

Szakrális jelenség
A menstruáció azonban a testi tünetcsoport mellett szakrális jelenség. Lányból nõvé alakulunk, a nemi kapcsolatra, termékenységre éretté válunk. Folyamata során havonta egyszer gyakorlatilag megtisztul a méhfal, a felgyülemlett nyálkahártya egyben leválik. 
Ezzel párhuzamosan a beért, de meg nem termékenyített petesejt is kiürül.
A tisztulás azonban nem csak testi jellegû. A menstruáció elõtt tapasztalt feszültség, mellfeszülés, rossz közérzet egyfajta szimbolikus, robbanás elõtti állapot. 
A minket ért stressz, negatív élmények szinte összesûrûsödnek ebben a pár napban. A vérzéssel együtt pedig ez a feszültség is távozni képes. 
Egy nõ e pár nap alatt kisírja a szemét, vagy kidühöngi magát, távozik minden, ami betokosodott. 
Ez a természettõl kapott egyik legnagyobb ajándékunk. Folytonos megújlás. Szakrális, és õsi, megújulunk mint a minket jelképezõ õsi anyag, õsbolygó, a Hold. 
A mai fiatal lányok, nõk kevéssé élnek összhangban a természettel, azonban ma már - és egyben ismét - nem titok, hogy a nõi haviciklus egybecseng (összefügg) a Hold változásaival. 
A hivatalos ciklusidõ pontosan megfelel a Hold ciklusainak. 
A menstruációt megelõzõ periódusok analogizálhatók a Hold egyes aspektusaival. A nõk sokan ezért ma is érzékelik, erõsebben megélik pl. a telihold jelentségét. Változunk, hullámzunk belül, akár a Hold, s mint mikor teliholdkor feltör a dagály, belõlünk is úgy buggyan ki minden addigi, épp mint a tengeren.

A Hold állása
Fontos lehet az is, hogy a Hold melyik csillagjegyben tartózkodik az egyes fázisokban. Ha követjük a Hold jelenségeit, és állásait könnyebben felkészülhetünk erre az idõszakra. A Kosban, vagy Skorpióban a Mar sáltal uralt jegyekben megkezdett vérzés pl erõteljesebb (a Mars a vér ura), hosszabban tartó lehet, a Skorpió e mellett a nemi tájékot is magában foglalja, ezért kifejezetten erõsebb hétre számíthatunk, mint pl. egy Ikrek, vagy egy Bak Hold-állás esetén.

A Hold változásaival mi magunk is többszörösen analógok vagyunk. Egyrészrõl fiatal lányként megfelelünk a Szûz aspektusnak, a növekvõ Holdnak, Anyaként a teliholdnak, Banyaként (Öreg Anyakén) pedig a fogyó, elmúló holdállásnak. Másrészt életünkben egy hónap (28 nap - egy holdciklus) során is könnyedén végigkövethetjük a növekvõ, gyûllõ, ereje teljében lévõ, tobzódó és elmúló, csökkenõ érzeteket. 

A vér mint szimbólum
A vér alapetõ szimbólum. Az élet folyamát jelképezi örökös áramlásával. Vörös színe az életenergiát, erõt mutatja. A vér az élet maga. Vér nélkül nem létezhetünk. A menstruációs vér távozása a szüléshez hasonlatos életadás, fájdalmaiban is követi a születés folyamatát, hasonló méhösszehúzódásokkal jár, ezáltal felkészít a nõi test egyik legfontosabb feladatára, edz, elõkészít. Azáltal, hogy termékenységünkkel nem élünk egy adott hónapban, mint tökéletes teljes kör, egy kis világ, egy teljes ciklus, azért befejezi magát. Az életadás vér formájában ugyan, de megtörténik. A nagy folyamatot átéljük kicsiben, kis út ez a végtelen nagy útban, ahogy egy nagy, élõ szervezet, egy virág szerveit is kicsi önálló szervezetek, sejtek alkotják. Ezáltal kerülünk mi Befogadó nõk is egyensúlyba magunkkal, ezáltal alkotunk, teremtünk, kreatívkodunk egy kicsit, abból amit láttunk, hoztunk, ezáltal leszünk mi is valahol magunkban Alkotók. Ahogy jin is tartalmazza a janghoz hasonlatos hófehér magot.

Ellenforradalom és béke - önmagunkkal
A menstruáció korunkban ellenforradalmi kultusz lett. 
A reklámok szó szerint kimondják naponta többször, hogy ez egy gond, egy probléma, és termékeikkel ezek a gondok megszüntethetõk, vagy legalább is elviselhetõbbé tehetõk. Félünk tõle, utáljuk, kényelmetlen védekezési módok, kényelmetlen érzet, és sok gond kíséri, hogy a férfi a másik szobában vajon mit szól ha megtudja, hogy az évfordulónkon is... 
Fáj a hasunk, nyûgösek és hisztisek vagyunk, valaki érzékeny, többet sír ilyenkor.

A testi tüneteket leginkább az elfogadással gyengíthetjük. 
Nem csak megérteni kell ezt a megújulási folyamatot, hanem megköszönni a Sorsnak, megtanulni becsülni ezt az áldást.
Aki tudatosan él már néha egyenesen várja ezt az idõszakot. A feszítés, és az idegesség hirtelen lecsökken, életünk helyrebillen.
Megtisztulunk mindentõl, amit abban a hónapban be és elfogadtunk, hiszen ez a befogadás szimbolikus - a világra értelmezhetõen -, és egészen konkrét nemiségünk szerint, intimitásunkban, a szexualitás terén is értelmezhetõ. A menstruáció ideje alatt nem befogadunk, megtanulunk kicsit elzárkózni, lezárni, kiáradni, hogy csak azt tartsuk meg élménybõl, emlékekbõl, ami nekünk is igazán kellemes. Ezáltal pedig, mint az újszülött újabb lehetõséget kapunk, újult erõt.
A menstruáció egyben fontos jelzõeszköz is. Mutatja, hogy még magunk vayunk, hogy még a szûz hold fázisában járunk, még nem ért el minket a gyermekáldás.

Ha fáj
Ha fáj valami, hát fáj. Megértve, hogy a vérzés egy adomány, a nõi lélek testi kiegészítõje, ami jelez nekünk, a legjobb tanácsadó, és a nõiség alapvetõ kifejezõje, a fájdalom szépen lassan csökken. 
Szedhetünk rá gyógyszereket, különbözõ készítményeket, homeopátiás szereket, vagy fogyaszthatunk gyógyteákat.
A cickafark teája népi gyógymód a bajok könnyítésére, a citromfû nyugtató hatású, ezáltal hat. 
A ciklus elõtti vizesedést zsúrlóteával, vagy csalánlevéllel orvosolatjuk. 
A nagyobb vérveszteséget pedig vas készítményekkel, vagy piros bogyós gyümölcsökkel, céklával, májjal, vörösborral érdemes pótolni.

A menstruáció tehát nõiségünk alapvetõ velejárója. 
Mondhatnánk azt is, a természet nem véletlenül találta ki. Tisztító folyam, életet adó, külsõ segítséget nem igénylõ megújhodás. Egy út vége, egy kijárat a ciklusból. De jó tudni: minden kijárat bejárat valahová máshová.

Fodor Kata

lorien.uw.hu/noiseg.htm