2016. szeptember 27., kedd

Magyar Asszony Napba öltözteti a szívét






Magyar Asszony Napba öltözteti a szívét. Eggyé válik a teremt-ő erejével, együtt rezdül a teremtéssel. Ő maga is azzá válik.Eggyé válik a Napba Öltözött Asszonnyal.
Érintése szíveket nyit, jelenléte gyógyírként hat.
Együttrezdül a természet ritmusával, Ő maga is azzá válik.
Jelenléte áldást hoz minden létezőre.
Az Aranyasszony a Szent Szellem energiáját hordozza magában és jeleníti meg.

2016. szeptember 19., hétfő

Selyem- sárhajú Magyar Ilona,- Tündér Ilona

Feketéné Lendvai Katalin,- Selyem- sárhajú Magyar Ilona,- Tündér Ilona
selyemkép


Tündér Ilona a magyarok legszentebb női minősége, ÉG és FÖLD összekötője.
A Tündéreknek a Szeretet által volt varázserejük, a Teremtő végtelen szeretetét engedték át magukon.
Arany hajukat Nap Atyácska aranyszálból szőtte….(Lendvai Kati)

Tündér Ilona az, aki a mitológiánkban és archaikus népmesékben sokkal rejtélyesebb, mint bárki, illetve bármi más. Gyakran nagyon magasan helyezkedik el az Égi Hierarchiában (betöltve Nagyboldogasszony szerepkörét), de sok esetben ő is egyszerű boldogasszony, Időtlen Égi Asszony.
Ha „csak ennyi”, akkor a népmese hőse el is nyerheti a szerelmét, és következhet a különleges lakodalom, amelyről nehéz megállapítani, hogy az Égi vagy földi világban történik.
Az Égi vagy a földi világban? Tündér Ilona égi lény, de a régi korok magyarja – mint a népmesékben a legkisebb királyfi – elindul megkeresni. És meg is találta?
Megtalálhatta, mégpedig a Tündér Ilona kastélyában….
Ahova hogyan is jutott be?
Táltos paripa hátán….Mindenekelőtt arra kellett tehát képesnek lennie, hogy felismerje, megszelídítse, majd megülje a táltos paripát, aki a népmesében csak parazsat eszik, nem is ehetne semmi mást, hiszen ő is fényből való….
Hogyan tudta megülni a régi korok magyarja a fényből való táltos paripát? Neki magának is fénybe kellett öltöznie, hogy megülhesse.
Ez az „átöltözés” volt talán a legnehezebb próbája a beavatásának…….
      Hogyan tudta megtalálni a Fénybe öltözött Asszonyát, a Tündér Ilonáját (a Beavatás Asszonyát) a régi korok magyar világában a beavatásra vállalkozó hős?
Neki magának is fénybe kellett öltöznie, hogy megtalálhassa.
Ez „átöltözés” volt talán a legnehezebb próbája a beavatásának…..
(részlet Kocsis István- Szakrális szerelem című könyvéből.)

A magyar nőnek tündérré kellene válni, 
Tündér Ilonával azonosulva, 
akinek a párja mindig a Napisten hőse, 
a fény harcosa (pl. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) - aki pedig a magyar férfi eszménye kellene legyen, akivel azonosulhat.

Bővebb leírás: 
Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: 


Tüzét megrakhatjuk, 
Négyszögire rakjuk,
Dícsérendő az Atya e világon!

Mely magas rutafa,
Ága elágazik,
A tengeren általhajladozik.

Selyem-sárhajú Magyar Ilonának,
Haján felül gyöngykoszorúja gyöngy.

Mely magas rutafa

Egyik ágán ülnek szép ifjú legények,
Másik ágán ülnek szép ifjú leányok.

Selyem-sárhajú Magyar Ilonának,
Haján felül gyöngykoszorúja gyöngy.



2016. szeptember 12., hétfő

A HAZATÉRÉS





A HAZATÉRÉS
A nő, aki ősi, lényegi női minőségét éli, hívogat.
A férfit hívja, be a puha fészekbe. Haza.
A Szerelem megnyugtató, meleg, tápláló, életteli ölelésébe.
Hívogatni csak finoman, gyöngéden, ártatlan bájjal, nagylelkűen, kitárt karral, teljes bizalommal és odaadással lehet.
A sérülések ellen felhúzott védelem feladásával.
A hívogatás elfogadása bátorságot igényel. Férfierőt.
Hogy az ismeretlenen átkelve elfogadja az Ajándékot.
Hogy korlátait túllépje. Hogy a biztonságot jelentő határt elhagyja.
Hogy akarjon és merjen osztozni idejében és terében a Nővel, és megtapasztalni az Egységet.
És akkor, megérkezik.
A szerető Nő karjaiba, az Otthon melegébe.
Oda, ahová mindig vágyott és ahol most végre megpihenhet.
Hazatért.
(Seren Bertrand - ford. L.A.)


2016. szeptember 4., vasárnap

Albert Éva iparművész: Boldogasszony textil faliképek


A szégyen és az anyai gondoskodás összemosódása: a szülősített lányok tragédiája






Bethany Webster írása

Az anya és a kislánya közötti térnek egy olyan egyirányú csatornának kéne lennie, amin keresztül a támogatás következetesen az anyától a lány felé áramlik. Az ugye magától értetődő, hogy a kislányok teljes mértékben függnek az anyjuktól, mind fizikailag, mentálisan és érzelmileg. Ám az anya-seb egyik megjelenési formája épp az a gyakoran előforduló dinamika, amelyben helytelen módon az anya függ a lányától a mentális és érzelmi támogatás tekintetében. Ez a szerepcsere elképesztően káros a lány számára, hosszú távon kihat az önértékelésére, a magabizosságára, és arra, hogy mennyire érzi magát értékesnek. 
Alice Miller ezt “A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása” c. könyvében írja le. Az anya, amikor gyereke születik, tudattalanul úgy érezheti, hogy végre van valakije, aki feltétel nélkül szereti, és a gyereket azon szükségletei kielégítésére kezdi használni, amelyek a saját gyerekkorában hiányt szenvedtek
. Vagyis a gyerekre projektálja a saját anyját. Ez a lányt abba a lehetetlen helyzetbe hozza, hogy neki kell felelősnek lennie az anyja jóllétéért és boldogságáért.teljes írás itt olvasható:
http://inspira.blog.hu/2016/09/02/szulositett_lanyok






2016. szeptember 3., szombat

Ács Piroska: Női energiák


Magdalena Fénymesternő közvetítés: Szűznek Újholdja – a Nő misztériumának ébredése…



„Szeretettel köszöntelek Benneteket az Újhold energiaterében, Napfivéreim és Holdnővéreim!
Beléptünk Mária hónapjába, a Szűz Újhold energiaterébe, és egy olyan csodálatos energiakapun kelhettek át, mely oly sok lélekajándékot tartogat számotokra. A 9. hónap, és így a 9-es szám az emberi élet fejlődésében valaminek a beteljesülését, a kiteljesedését, egy ciklusnak a végét jelenti, amikor megnyilvánulni készül az Új Élet. Szeptember hónap a szüret ideje is egyben, amikor munkátok gyümölcseit szüretelitek, majd a gyümölcs édes nedűjéből megjutalmazzátok magatokat. Fontos lenne, hogy a munka után a jutalom ne maradjon el…
Vajon hogyan jutalmazzátok magatokat egy-egy elvégzett munka után?
Ünneplitek-e Ti magatok saját magatokat?
Vigadtok-e az életben az életért, összegyűltök-e ünnepelni az életet?
Őseitek így tettek, és az ünneplést, a vigasságot, szomjazza a lélek, mert a lélek örömre született. Őseitek tudták ezt. Az ősi közösségek folyton folyvást ünnepeltek, ünnepelték az életet…
A változások idejében éltek, és az átmenet időszaka mindig fegyelmezett koncentrációt igényel. Ám a lélek forrásai kiapadnak, ha elmarad a mulatozás és a kacagás. Ezért érzik magukat oly sokan kiégettnek, kimerültnek lelkileg, mert sokan elfelejtették az ünneplés misztikumát, misztikus varázsát. Az ünnep misztériuma a zene, az ének és a tánc. Az ősi közösségek ismerték eme ezotériát (beavatás és a beavatottak misztériuma), avagy a zene és a tánc gyógyító és beavató energiáit. Szívetek magában hordozza eme ősi misztériumot, ezért olykor, ha meghall játok az ősi ritmust, mintha sejtjeitek egy másik dimenzióban táncra perdülnének. Ilyenkor talán belül érzitek testetek, lelketek ringatózását. Sejtjeitek, szívetek emlékeznek a tűz pattogására, a szél suttogására, a víz morajlására, és a föld dobjának ritmusára – ahogy a lélek a Hold fényében ünnepelt…
A Nap és a Hold. A Férfi és a Nő. A Szellem és a Lélek. A nappal szellemi energiái az alkotás, a teremtés, a működtetés, ám az éjjel a lélek energiái, a megpihenés és a feltöltődés. Az ősi közösségek nappal munkálkodtak, éjjel megpihentek, ünnepeltek, töltődtek. Mintha az éjjel misztériumát ellopták volna…
Ám a Mindenség áramlásában és hullámzásában, a kiáradásban és a befogadásban, kiegyenlítődnek az energiák, és éppen most történik az átfordulás. A létezésben mindig eljön az a pont, ahol átfordulás, megfordulás, polarizálódás, irányváltás történik. A kiáradás ciklusa megfordul, és jelenlétetekben, a jelen – létetekben, érzitek már a hívást, ahogy az Egy hív magába Benneteket, és minden létezőt. Az Egy lélegzik, kiteljesedik, majd belélegez, magába von, és ismét „Eggyé válás” - „Egybe ol vadás” történik. Ez a Minden Semmijének lélegzése (lélek – zése), a Létezés lélegzete (lélek – zete).
Amikor a befogadás ciklusába fordul a létezés, a befogadó energia-minőség, a Hold misztériuma kerül előtérbe. A Nap a kiáradás, a Hold a befogadás, a magába olvasztás. A Hold a női minőség princípiuma. Egyre több nő érzi és hallja szívében az ősi dob ritmusát, a Földanya szívének dobbanását. A női minőséghez tartozik a föld és a víz elem. Az Anyaföld, a Földanya, és víz, mint az érzelem szimbóluma. Az érzelem és a lélek szimbóluma a Hold. A Hold ciklusaihoz igazodik a víz áradása és visszahúzódása.
Látjátok hát, hogy minden mindennel összefügg?
A Nap kiáradásának ciklusa immáron kiteljesedett, és átfordul a Minden Semmijének, a Létezésnek a Lélegzete a befelé áramlásba, a „vissza a Mag-hoz” állapotba. Éppen átfordulás történik a Hold befogadásának ciklusába…
És a Holdnővérek, a Női Lélek, az Istennő - Ősanya ébred…
A Hold, a Nő, az Éjjel Királynőjének – a Tudatalatti, a Titkos Misztériumok Istennőjének Birodalmába lépünk be:
Nők ezrei érzik szívükben a hívást. Az Istennő - Ősanya szólítja Papnőit, hazahívja lányait…
A nők elszakadtak ősi egységüktől, ősi közösségüktől, egymástól. Intrika, viszály, ármány, féltékenység, versengés és bosszú árnyai kúsztak a nővérek és húgok Szent Hold-szövetségébe. Az Istennő – Ősanya hazahívja lányait, hogy ébressze lelkükben, szívükben, magjukban ama Szentséget, mely összefűzi és itt és most újrafűzi a Hold - Testvériséget. E Szentség a Szentlélek, mely Napfivérek és Holdnővérek misztikuma, a Szent Grálnak a misztériuma…
A Nő Szentsége, Grál - Kelyhe, a Méh, aki kiállt az ősi erőért, mely az övé, mely az Egyetlen és Örök Női Szentség. Holdnővéreim! Óvjátok és gyógyítsátok Méheteket, Kelyheteket! A Méh a Kehely, a Tulipán. A tulipán lágysága, bársonyossága, finomsága, a női lélek egyik eszenciája.
A Rózsa milliónyi szirma tündöklése és ragyogása a Nőiség Szent Kapujának, a Kapu (női nemi szerv) szimbóluma. A rózsa a beengedés, a belépés, a befogadás szimbóluma. (Sokszor ezért is ültetik a bejárat köré, futtatják rá a kapukra. Azt üzeni: „Légy üdvözölve vándor, ki hazatérsz!” Haza, mint a fészekbe, az otthonba, mindannyiunk Ősanya – Princípiumának anyai gondoskodó ölébe és keblére. Csodálatos szimbólum a rózsa: gyönyörűen virágzik, de olykor szúr is, attól függően, ki hogyan érinti, ki hogyan bánik vele, ki hogyan közelít felé&hel lip;
A Rózsa és a Tulipán, melynek titkos misztériumát őrzi a Mag népe. A Mag népe őrzi a Virágok Dalát, a Liliom tisztaságát, a Kamilla gyógyítását, és így tovább. A nőiség, a női lélek-minőség szimbóluma a virág, minden nő egy virágszál. A Mag népe eme titkot is őrzi, mikor közösségük női tagjait így becézik: „Virágszálam”…
A női lélek szimbóluma a virág az ősi misztikumok könyvtárában…
A hegy a férfi, a völgy a nő. A férfi magasra tör, a nő befogad és életet ad. A völgy a vándor oázisa, ahol a vándor a forrásból iszik, a kútból iszik, az élet forrásának, kútjának vízéből iszik. A hegy vándora a völgybe tér haza…
Eme ősi szakrális erőre ébrednek a nők: a Hold ezüstfénye bevilágítja lelküket, szívüket, és a Hold – papnők, Ízisz papnői, Athéné papnői, Afrodité papnői, és a többi csodálatos Istennő papnői felemelik fejüket, felnyitják belső-szemeiket, és immáron nem csak néznek, hanem látnak…
A nő megnyitja szívét a világnak, kitárja birodalmát, és a Hold ezüstfénye megtisztítja az emberiség több ezer éves ciklusát, tapasztalását. Megtisztul a félelem és a fájdalom, a Holdanya és Földanya könnyein keresztül érkezik az oltalom. Az Istennő - Ősanya lányai visszatérnek a Grál-energiába, tudatukat és szívüket visszakapcsolják a Méh-Magjába. Újra ébred a Méh Mag-energiája, ébred a Méh-tudat, tisztul, s úgy ragyog fénye a Méh-kristálynak.
A női lélek hazatér az Istennő-Ősanya szakrális szertartásainak energia-terébe, újra fűződnek régmúlt életek avatásai a nő fénytestébe. A nők fényteste kiragyog és árad, hogy békét, szeretet, kegyelmet és szelídséget hozzon a világnak. A nők megszelídítik a világot, szívük szeretete és békéje erre hivatott.
Holdnővérek százai, ezrei térnek vissza a Hold – testvériségbe, békébe és megnyugvásba teszik szívüket Holdanya (víz elem) és Földanya (föld elem) ölébe, keblére.
Én, Magdalena, avagy ahogy hívtok, Mária Magdolna, ismerem a Mag dalát, őrzöm a Krisztus-Nő titkát. Szívem kitárom, és hozzátok érkezem, fülébe súgom húgaimnak, nővéreimnek, testvéreimnek:
„Itt az idő, amire vártunk, eljő…”
Ébredjen hát Égnek és Földnek minden lánya, s keljetek útra, lelketek táncába! Keressétek a Hold és Föld Papnő testvéreiteket, nővéreiteket, húgaitokat, segítsétek és támogassátok, Anyák, lányaitokat!
Amikor a női szív átfordul a békébe és szeretetbe, legyőzhetetlen erő érkezik meg a Földre. Oly remény és fény gyúl a férfi és a nő szívében, mely legyőzhetetlen az örökké való létezésben…
Napfivérek és Holdnővérek, szeressétek egymást, mert amíg a férfi s a nő harcol, ellenáll egymásnak, hogyan is lehetne béke a világban?
Szeretlek Benneteket,
a Ti Mária Magdolnátok,
Magdalena…”
Közvetítette: Kristályfény33







Álomnő vagy lábtörlő akarsz lenni egy kapcsolatban?

„Tanulj meg kommunikálni, drágám!”





Kitakarítjuk a házat, olajat cserélünk a kocsiban, lemossuk az ablaktáblákat, fogorvoshoz járunk. Amit meg lehet javítani, azt megjavítjuk. Miért olyan nehéz akkor a párkapcsolatot karbantartani? Pedig a kölcsönös, kapcsolatunkért vállalt munka érzelmi biztonságot, elégedettséget, és elkötelezettséget hoz. Ott ülünk a csúfosan megrogyott kommunikációs híd két ellentétes végén aztán egy idő után elfáradunk, elmegy a kedvünk, már nem harcolunk, és nem akarunk megjavítani semmit. Ideális volna soha nem elérni ezt az állapotot. Mégis a passzív emberpár szépen, lassan, módszeresen belesüpped a szürke közönybe, az érdektelen szerelmi semmittevésbe, kiengedik a kezükből az irányítást, és elkezdődik az „egymás mellett elvagyunk állapot” rezignáltsága.

teljes írás itt olvasható.
http://ferfiakklubja.hu/fk_magazin/az_fk_noi_tamogatoi_korebol/tanulj_meg_kommunikalni_dragam





Ne feledd, hogy egy nő vonzereje türelmében és sosem erőszakos rámenősségében rejlik


"Ne feledd, hogy egy nő vonzereje türelmében és sosem erőszakos rámenősségében rejlik. A férfin piócaként csüngő nőből hiányzik mindaz, ami vonzó lehet: a titokzatosság, a báj, és az erény.
Az igényes nő jelszava a kivárás, melyre csak az igazán érett lélek képes. Hisz nem éri be kevesebbel, csakis a számára tükörképet jelentő férfival." 
(Golden Dawn)