2017. február 27., hétfő

Élet a Szívben



Amikor elengedted a szív fájdalmait, egy új tér nyílik meg előtted, szíved szakrális terébe érkezel meg. Hogy belépj ebbe a megszentelt világba,szívcsokrod szirmait egyenként kell megnyitnod. Minden egyes szirom tanított valamire, melynek ha értelmét felismered, szabad vagy, újjászülettél nőiességedben. Egy új világ tárul fel előtted, mely merőben más az eddiginél, hisz most már az vagy, Aki Vagy,- megszentelt térbe érkeztél. 
(Feketéné Lendvay Katalin)

2017. február 18., szombat

Új Tavasz, Ébredj magyar, vedd vissza magadhoz Őseid hitét!

Dávid Júlia alkotása: Anyahita


A magyar nő megtartó ereje által mindig hegyeket mozgatott.

Lányok, Asszonyok ébredjetek fel az álomból, merjétek felvállalni magatokat! Ébresszétek Nőtársaitokat, akik még mindig egy hamis eszmében remélnek, megfertőzik hazugságaik által a családok lelkét, s szent erejét semmisé teszik......

teljes írás itt olvasható:




2017. február 15., szerda

A szerelem híd a szív csakra és a szakrális csakra között.







„A szerelem a Teremtő Erő, világokat épít, és világokat képes pusztítani. A szerelem az ősi erő, a Teremtés energiamezeje. A szerelem híd a szív csakra és a szakrális csakra között. A nő hídja - a szíve és a méhe között - megsérült az elmúlt Korszakban.
Ám az Aranykor a nő méhéből születik újjá.
Csodálatos szimbólum ez, melyet a beavatott lelkek szívszemei látnak csupán:
Ahogy a nőben újra épül a híd a szíve és szakralitása között, úgy ébred az Istennő, úgy emelkedik vissza az Istenanya az Istenatya mellé, és újjászületik a kollektív tudatban az Istenkép, az Isten-tudat.
Amikor Új Korszak, Új Világ születik, mint születés, a nő méhének energiamezejéből történik. Jang álma Jin méhének földelő energiájában születik meg. A női minőség a föld és a víz elem misztériuma. Gaia Földanya, testéből, földjéből táplál, gyümölcsöket és zöldségeket növeszt, hogy táplálja gyermekeit, ahogy az anya is testéből táplálja csecsemőjét. Gaia Földanya vizeivel gondozza gyermekeit, életben tartja őket, ahogy az anya testének anyatejével gondviseli gyermekét.
Amikor az előző Korszak Kollektív Tudatában a Nő, a Jin minőség lesüllyedt, és a Szajha-Papnőből Szajha-Kurtizán lett, amikor a Szerelem Szentsége, a Szexualitás és a Test (az Anya-g) bűn lett, és ítélkezésbe, elfojtásba, kirekesztésbe került, akkor az Istennő Szakrális Teremtő Ereje eltiportatott. Ám a Teremtés Egysége maga a Jin és a Jang Egysége, és amíg a Jin Teremtő Ereje sérült, addig a Jang Erő sem képen önmagában teremteni.
Az Új Korszak, az Aranykor az Istennő ébredésének, és felemelkedésének Korszaka. Nők ezrei kapcsolódnak vissza Méh-energiájukhoz, Önön Szerelem-Teremtő Erejükhöz. Mag-osabb minőségben élik meg nőiségüket, Nők ezrei találnak vissza szakrális energia-forrásukhoz, a Méhükhöz. Szívüket újrakapcsolják Méhükkel.
Nők ezrei ébrednek rá önön szakrális nőiségükre, hogyan is tudják megélni eme Szentséget.
Ébrednek az Istennő Papnői – az Istennő Lányai, inkarnációi. A Nők Méhük fényén át újjáteremtik és újjászülik az Aranykort. Az Aranykor a Nő Méhén keresztül születik újjá, születik meg.
A Nő Méhének ismét ragyogása, fénye maga az Aranykor.
Az Újkor, az Aranykor az Isten-tudat, a Kollektív-tudat újjászületése. Az, ami újjászületik a férfi és női energia újraértelmezése, a férfi és a nő kapcsolatának újjászületése, kiegyenlítődése… és legfőképpen békéje és szeretete… Amikor a Férfi és Nő ismét békében és szeretetben lebegnek, szeretésben vannak a versengés és egymás eltiprása helyett, akkor az maga az Aranykor, a Krisztusi Kor újjászületése.  Amikor Jin és Jang ismét társak, egymást segítik és támogatják, tisztelik, az maga az Újkor Kollektív-tudatváltása.
Minden karmikus egyensúlytalanság a duális energiák harcából fakad. A duális energiák egyik fő szimbóluma a férfi és nő, a fény és sötétség, nappal és éjszaka, fent és lent, kint és bent… Amikor ők egyensúlyba kerülnek, amikor megszűnik a versengés, és e minőségek között ismét mellérendeltség és kiegészítés bontakozik ki, akkor az, maga a Tudatváltás. A szeretés és a béke tudata - a viszály és a harc helyett…
Ezért kulcsfontosságú hát a Nő Méhe… a Nő Méhe a kapu az Aranykorhoz, maga az Aranykapu. A Nő Méhének energetikai gyógyulása, fényesedése, ragyogása az, ami felemeli az Istennőt az Istenférfi mellé, társsá születik újjá a Nő Méhében a férfi és a nő… (Mária Magdala)”

Közvetítette: Kristályfény 33

2017. február 6., hétfő

A női lét tizenhárom archetípusa



Emlékszem, hogy örültem, mikor kezembe kaptam ennek a könyvnek a magyarra fordított kéziratát még a megjelenés előtt. Azonnal rávetetem magam, és a magamról megértett dolgokat kincseknek éltem meg. Elizabeth azokban a körökben, ahol akkor én mozogtam, ismert és elismert személyiség volt (és természetesen most is az). Otthonszüléseket kísérő bába, aki jól ismeri a nőket, és nem csupán abban az életszakaszban, mikor szülnek.
A típustanok után egy mélyebb, ősibb, archaikus tudást hozott el nekünk rólunk, nőkről. Foglalkoztam már a négy alapvető személyiségtípussal, az enneagrammal, a bennünk élő istennőkkel, de ez valami egészen más.

Olyan tapasztalattal rendelkezik Elizabeth a nők lelki ciklusairól, amelyről korábban soha sehol nem hallottam, olvastam. Sőt egyáltalán nem olvastam. Ugyan A bennünk élő istennők című könyv ír arról, hogy változhat az, hogy éppen melyik istennőével azonosak a mélyen húzódó érzéseink és indítékaink és persze a felszínen is ez tükröződik, azonban úgy véltem és vélem ma is, hogy alapvetően nagy váltás nem valószínű.
Én soha az életben nem leszek Démétér, egyszerűen nagyon távol áll tőlem a férfi birtoklása és a bosszúállás, és nem hinném, hogy ez különösebben változni fog. Na de vissza ehhez a könyvhöz.

Megismerhetjük a nők tizenhárom archetípusát, melyek lehet, hogy sorban, egymás után következnek be, de az is lehetséges, hogy más korokban éljük meg őket, mint a legtöbb nő.
Ugyanúgy nincsen „normális” sorrend, ahogyan nem lehet, nem volna szabad a szüléseket sem a „normalitás” szavával bekeretezni, ketrecbe zárni. Mi, nők, olyanok vagyunk, amilyenek, az életünk egyszeri és megismételhetetlen, és minden szépségével, csúnyaságával, örömével, fájdalmával és tökéletlenségével együtt a miénk és mégis tökéletes. Emellett vannak olyan történések, a vérmisztériumok, melyek valamelyest befolyásolják, hogy mit mikor élünk át. (A vérmisztériumok az első menstruáció, a szülés és a menopauza és a vérszövetség.)

Az első menstruáció előtt az Ártatlanság negyedében lévő Lány szakaszát éljük át, amely tiszta, még nem akar nőként megfelelni mások elvárásainak, nem zavarják a serdülőkori hormonok, nem keres párt, és kapcsolatot tart a saját lényével.
Az első vérmisztérium, az első havivérzés belépésével a Szűz szakaszába érkezünk. Bimbózik a teste és a szexualitása, ingadozik a függetlenségre törekvése és a felnőttkorral szembeni félelmei között. A következő archetípus a nők közötti kötelékről szól függetlenül attól, hogy él-e már szexuális életet vagy nem, tízes évei végén vagy húszas évei elején jár általában, önkifejező, nyitott a szíve és az elméje. Ő a Vérnővér.

Szerető szakasza már a Gondoskodás negyedében található, a legkevésbé korhoz kötött archetípus.
Ilyenkor párt keresünk, és ez igen sok éven át lehet így.
A második vérmisztérium belépésével, a szüléssel vagy egy alkotó munka melletti szenvedélyes elköteleződéssel születik vagy meg az Anya archetípusa. Önfeladást és fegyelmet tanulunk és azt, hogy akkor tudunk valami fölé kerekedni, ha elengedjük azt.
Bába életszakaszában a nők már saját tapasztalattal rendelkeznek a gyermekek vagy alkotások világra hozataláról, és készen állnak arra, hogy másokat is végigkísérjenek ezeken a folyamatokon.

Hatalom negyedének első archetípusa az Amazoné, akinek a válláról lekerülnek az anyaság, a gondoskodás, a tanítás terei, újraéleszti eredeti természetét, független önmagához tér vissza. A Matriarcha autonóm és tekintélye van, learatja, amit elvetett, megtapasztalhatja a vérszövetség misztériumát.
Spirituális késztetések és a menopauza közeledte jellemzi a Papnőket, meghaladják idejét múlt viselkedési mintáikat, bölcsen mutatnak utat másoknak, alázatosak és megtisztulásra vágynak.

Varázslónő a Bölcsesség negyedének első archetípusa.
Befelé forduló, bár tele van energiával, szembe néz legmélyebb félelmeivel. Ez a szakasz a változó korhoz kapcsolható. A Vénség megbékél azzal, hogy minden elmúlik, ő is.
Minden sejtjéig bölcs, lezárult a változó kor.
Ez idő alatt fonja meg a nő a kötelet, mely a halálba való átmenet során tartja majd.
Sötét Anya az élet és halál kapujában áll, mint a Bába, de ő maga indul az ismeretlenbe. Nincs több vágyakozás, a sötétségből a fény felé fordulunk.

Mindezeken belül pedig ott található az Átváltoztató, melyben megmártózunk minden esetben, mikor egy másik szakaszba lépünk.
Szeretettel ajánlom ezt a könyvet minden nőnek és minden olyan férfinak, aki úgy dönt, hogy megpróbálkozik azzal a lehetetlennek látszó dologgal, hogy megértse a női természetet. Ennek a könyvnek hála talán mégsem tűnünk majd olyan kiismerhetetlennek. Ha meg mégis, akkor maradjunk az egyszerűbb megoldásnál: szeressenek minket, kérem szépen.
-flo-
„Évekkel ezelőtt, angolul olvastam ezt a könyvet, és egészen új dimenzióit nyitotta meg számomra a nőiség megélésének főleg abban a tekintetben, hogy az Anya után nem a Banya jön. Az anyaság utáni időszak nagyon fontos szerepekkel, megélésekkel bővült, a 40 éven túli korosztály új jelentéseket, értéket kapott, ami a mi kultúránkban nagyon hiányzott – holott eredetileg nagyon is a miénk, nőké volt ez mind, csupán elfelejtettük, kikopott.”
Hoppál Bori
„Az, hogy az első menstruációt megünneplendőnek tartja Elizabeth Davis, nagyon fontos szerintem, mert ez eddig nem volt nálunk. Egyre több olyan nővel találkozom, akiknek nagyon sokat jelentenek ezek a gondolatok, erőt merítenek ebből a könyvből, ebből a gondolkodásmódból.”
Zsuzsi


http://www.paradigma.hu/index.php?moduleName=Content&ID=%C9letk%F6r&pageID=Content









2017. február 4., szombat

Babba, Boldogasszony, vagy régiesen Bogaasszony a mi Istenünk nőiségbeli, anyai megjelenési formája


Petrás Mária alkotása



Babba, más néven Boldogasszony, vagy régiesen írva Bogaasszony, az istenanya, aki az egész világ szülője.

Minden, ami létezik, anyagi és szellemi, az ő megtermékenyülésének eredménye. Bár lényege láthatatlan és felfoghatatlan, mert mindent magába foglaló, Babbát első sorban a Boldogasszony hét alakjában tiszteljük és ünnepeljük, mint Tűzszentelő Boldogasszonyt, Gyümölcsoltó Boldogasszonyt, Sarlós Boldogasszonyt, Nagyboldogasszonyt, Kisboldogasszonyt, Hálaadó Boldogasszonyt és Földtiltó Boldogasszonyt. Babba ötven erejének és alakjának, valamint ezer nevének és tulajdonságának a megismerésével válik életünk teljessé és gyümölcsözővé.
Nemcsak ünnepeink, hanem életvitelünk, viselkedésünk és értékeink is Babbához kötődnek. 

Legfőbb értékünk a szív tudása, ami képes megismerni Babba négy megnyilvánulását: a teremtőt, a fenntartót, az átváltoztatót és a káprázat keltőt.

Alapérzésünk a hála, tisztelet és ebből következik számunkra Babba minden teremtményének a szeretete és szolgálata.
Ebbe nemcsak az emberek tartoznak bele, hanem az állatok, a növények, a minket körülvevő természet is.
A fogadalom az, ami megerősít bennünket abban, hogy a hála, tisztelet, szeretet és szolgálat életét éljük.

Egymás megbecsülése, segítése és a tiszta életvitel pedig az, ami mindezt lehetővé teszi. Mindennek következménye a megvilágosodás és boldogság együttes áldása, ami Babba legnagyobb ajándéka számunkra.

A Tengri a tiszta tudat, és az ahhoz vezető út.

Tengri az Ég nevea tenger végtelenségéé, ami mint jelkép, a tudat eredeti, tiszta természetét mutatja számunkra.
Tengri tisztelete a tudat megtisztítása.

Babba, vagyis a Boldogasszony tisztelete csak tiszta tudattal lehetséges, aminek elérése életünk legfőbb célja.

A magyar mesékben és  jelképeinkben maradt ránk mindaz, amit régi tanítóink tanítottak.
A meséket régen a legnagyobb tanítók írták és tanításaikat összegezték bennük jelképes nyelvezettel.

Ugyanezek a tanítók alkották meg a bennük levő isteni lény értelmével azokat a jelképeket, szertartásokat, dalokat és mantrákat, amivel a végső igazsághoz lehet eljutni.


Az önkiteljesítéshez vezető szellemi utat a mesék írták le legjobban, értelmét ezen kívül dalainkban, ránk örökített szertartásainkban átérezhető jelképeink is tartalmazzák.

Minden embernek joga van a boldogsághoz és az élet végső igazságának a felismeréséhez. A tudatlanság szenvedést és csalódásokat szül, az élet kielégületlen, beteljesületlen marad. Régi nagy tanítóink olyan tanításokat hagytak ránk a mesékben és jelképekben, amiknek segítségével meg tudjuk szüntetni a szenvedést és tudatlanságot. Csak rajtunk múlik, élünk-e vele. 

Egyénileg sok elhatározást hozhat valaki, olvashat könyveket és talál szépszámmal szöveges és videőanyagokat az interneten is. Magányosan azonban nem könnyű kiteljesedni.
Segítő társak és közösségben való részvétel is ajánlatos ahhoz, hogy a "lángot" ébren tartsuk.

Az úton vezetőre, mentorra is szükség lehet, aki már jól ismeri az utat.  És szükség van arra, hogy mindenki, aki a szellemi ösvényen jár, tanítványok és tanítók egyaránt,  a mindenkiben lakó isteni lényt lássák és tiszteljék egymásban. Így a szellemi fejlődés útjából fokozatosan elhárulnak az akadályok.
Több közösség is alakult és alakul mostanában, amiben  melegséget, szeretetet és megvilágosodást kaphatunk.







Bennünk élő istennők






2017. február 2., csütörtök

TŰZSZENTELŐ BOLDOGASSZONY

TŰZSZENTELŐ BOLDOGASSZONY,
Áldott fényed reánk ragyog.

Megtisztítja múltat s jövőt, 
Szívünkben ÚJ KIKELET jő.

Kicsiny MAGok kicsiráznak, 
Hazánk boldogulására tesznek a mában.

Biztos alap ÉLEFÁKnak,
Minden madár reá szállhat.

Sólyom röppen, magosra száll, 
megnyitva az ÉG kapuját.

Árad ránk a Szent Fényesség,
ki MAG magyar útjára kél.

Tűzszentelő Boldogasszony,
Áldott fényed bennünk ragyog, 
mert MI MAGOK VAGYUNK!

Áldással és Fénnyel: Feketéné Lendvay Katalin
2017. Jégbontó havának 2.-ik napján

A képen Boldogasszony selyemképem látható.








2017. február 1., szerda

Jégbontó havának 2. napján Tűzszentelő Boldogasszony ünnepe


 Gyertyaszentelő Boldogasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka 

 Jégbontó havának 2. napja,ami nem más mint Tűzszentelő (gyertyaszentelő) Boldogasszony napja, amely jeles nap volt őseink életében, hiszen ez az egy nap volt kerek egy esztendőben, amikor kialhatott a tűzhelyben a tűz. Ilyenkor kitisztították a tűzhelyet és a házat s ezt követően családostul a szentligetekbe, berkekbe, fényes szegletekbe szertartásokra mentek az emberek, ahol táltosok megszentelték megtisztították előbb a tüzet, ehhez hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt majd a szertartás további részében megemlékezve Tűz és Nap hitű dicső őseinkre, az emberek kezükben gyertyát tartva kérték Tűzszentelő Boldogasszonyt otthonaikba vihessenek az ő tiszta dicső és mindent átható fényéből , hogy egész esztendőben segítséget s erőt adjon, s szükségkor utat mutasson.
Ilyenkor a táltosok hétféle fából szertüzet gyújtottak s miközben hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt s őseinkre emlékeztek dicső ősökről regéltek s a tűz fontosságáról tanították a népet s a tűz tiszteletére a gyermekeket.
S az elhamvadó szertűzből zsarátnokot vittek haza az emberek, hogy azt tegyék az első új tűz alapjául ,hogy kihűlt házuk újra meleg otthon legyen kerek esztendőben.
S a Tűzszentelő alkalmával megáldott gyertyákat szükségkor elővették s a gyertya fényénél, melegénél ha kelet nagy döntést hoztak. De ház építésnél a megszentelt gyertyából egy-egy darabot a ház sarkai alapja alá tettek, ha úgy érezték , hogy rontás vagy gonosz van a házban vagy gazdaságba netán a jószágok közt akkor egymást követő 9 kedden meggyújtották a megszentelt gyertyát s Boldogasszony anyánkat hívták segítségül s a rontás , gonoszság elszállt. Ha valakinek gyomor,bél,hólyag bántalma volt vagy vizenyős a megszentelt gyertyából egy kis darabot a köldökére tettek meggyújtották s azonnal poharat tettek rá (köpöly) s a kihunyó szentelt gyertya fénye magával vitte a betegséget. A lábas jószág ellésekor a baromfiféle kelésekor szintén a megszentelt gyertyát gyújtották meg az istállóban , majorságban s vetés előtt a vetőmagok zsákjait is a megszentelt gyertyával járták körbe s gyermek áldáskor a születőt is a megszentelt gyertya fényével várták, hogy egész életére utat mutasson a világosság felé.
Ha valaki esetleg halál vagy születés miatt mégsem tudott volna részt venni Tűzszentelő Boldogasszony szerén akkor a téli napforduló ünnepről elrakott zsarátnokot helyezte a tűzhelybe az új tűz alapjául.
Mára sajnos kevés otthon maradt és sok ház van s a házakban a tűz elem helyett eluralkodott a kényelem. A tűz a megindító fellobbanás a meleget adó szeretet és életet adó szerelem fontos része , ha elcseréled kényelemre nem lesz benne részed.Eltűntek az otthonokból a tüzek helyette kényelmes főző lapok, központi fűtés , elektroszmog s így tűnnek el az otthonok. Vidd haza a tüzet otthonodba , családodba, ragyogjon újra szemeidben s lelkedben a szeretet lángja, s óvjon Boldogasszony anyánk lángja s imája.
Dicsőséget őseinknek szép és gazdag jövőt utódainknak!
T Tóth Tibor.





Tűzszentelő Boldogasszony üzenete
Elmúlt életedről a szürkeség, a baj, a homály. Új korszak előtt állsz! A világosság és a Fény növekedésének ideje következik, és ez igaz a te életedre is!
Engedd, hogy az éltető, megszentelt tűz átjárjon, kiégesse belőled a homályt, a tél hordalékát, és feltöltsön életerővel !
Az Atya teremtett világa csodálatos! Légy részese a szépségnek a jónak, és szüless ujjá egy gazdagabb életre!
Utad általam áldott. Élvezd!


Jégbontó havának 2. napján Tűzszentelő Boldogasszony ünnepe

Őseink a Nap fiainak, a Tűz gyermekeinek tartották magukat. Tüzes népekként a tűz szentségként volt jelen az életükben.
A tűz az Égi Tűz, a Nap földi megnyilvánulásaként a Teremtő Égi Atya jelenlétét, az áldást, a jóságot, a szeretetet jelentette számukra.
Ezért fontos volt hát a tűz, a szent tűz a számukra. Minden házban, otthonban égett a tűz, tisztelték és vigyázták.

Időnként a tüzet is meg kellett tisztítani, meg kellett újítani. Tűz tisztításra, szentelésre alkalmas nap volt Jégbontó havának 2. napja, Tűzszentelő(Gyertyaszentelő) Boldogasszony napja.

A tűzszentelés napján hagyták kihunyni a tüzet az otthonokban, majd kitakarították a tűz helyét és a házat, és kivonultak a szent helyre. A szent helyen szertartásosan gyújtották meg a máglyát. Hétféle fából kellett rakni a szent tüzet. A tűz helyét meg kellett tisztítani, nem csak fizikailag, hanem energetikailag is, ezért a tűzrakás közben fohászkodtak. Természetes módon
Gerjesztettek szikrát. A hegyikristályon keresztül összegyűjtött napsugár lobbantotta fel a lángot.

A tűz tiszteletére doboltak, énekeltek, szertartásosan tisztelték a tűzet, az Égi Szülőket és az Égi Testvéreket..A tűzszentelő szertartás lakomával zárult. A megszentelt tűzből aztán mindenki hazavitte a saját kis áldott lángocskáját, és azzal gyújtotta meg az otthonát melegítő, az ételét megfőző éltető tüzét.

Ekkor még nem gyertyákkal vitték haza a tüzet, a szokás csak később szelídült gyertyaszentelésre. A Pray kódex XI. sz. leírja, hogy a magyar középkorban először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.

Miért kellett a tüzet megszentelni, megújítani?
Az ősz , a tél folyamán sok jó és sok rossz dolog is került az otthon tüzébe.A várakozás idejében ( Álom havának 1 napjától, Napisten születésnapjáig ) az ellenoldal, a gonosz erő van hatalmon, hogy beteljesedjenek az emberi sorsok. A sok ártó erő megviselte a tűz ékét-fényét, meg kellett újítani.

A szentelt tűzből gyújtott és a szentelt gyertyáknak mágikus képességeket tulajdonítottak, ami Boldogasszonyunk áldása után tényleg élő varázserővé vált.

E tüzes naptól a sötét, tisztátalan, megrontott idő véget ért, és valami tisztult, új dolog elkezdődött. A tavasz, a kikelet érkezik az égi tűzből, földi tűzből, tűz által megtisztítva,
Egy szép. gazdag év ígéretével.
A sötétség űzésének az ideje ez. A szürke, borongós tél hatalmának a megtörése, az újjászületés ígérvényével.
A tűz az életerő, az élet és a tisztulás.

Nem véletlen, hogy rengeteg hiedelem fűződik ehhez a naphoz. Ám ezek a hiedelmek kijelölték a tavaszi tennivalókat, a védekezéshez adtak iránymutatást és eszközt, a megszentelt gyertyát.

Ipolyhídvégen e napin a teheneket megvesszőzték, ez időtájt. A vesszőt ez után az eke szarvára tették, hogy a tavaszi szántáskor jobban húzzanak.

E napon szentelt gyertyát kellett gyújtani nyári zivatarok idején, amikor acsarkodó idegen garabonciások, vagy táltosok a szegény ember kenyerét fenyegették a vihar felhőben dúló küzdelmük miatt.

A megszentelt gyertyát a sublót, vagy a láda fiában tartották, vagy felkötözve vékony szalaggal átkötve a falra akasztották. Kéznél legyen a házszentelésnél, vagy ha nagy beteg van a házban.
A kiszombori méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárakat, hogy a méhek bőségesen mézeljenek.

A gyertyaszentelésből hazaérve az asszonyok hazatérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre , hogy mindig békesség legyen a házban.
Megveregetik a gyümölcsfákat is, hogy az szépen teremjenek.

A szegedi öregek hittek a ,, kilencedős" mágiában, vagyis a kilenc kedden meggyújtott szentelt gyertya gonoszűző erejében.

Göcsejben a dagadt, felpuffadt gyomrú beteg számára levágtak egy darabot az égő szentelt gyertyából, és azt a szenvedő köldökére helyezték, üveg pohárral leborították. Hitük szerint a kialvó gyertya kiszívta a betegséget.

Tápén a ház alapjába boldogasszonyi füvet,szentelt gyertyát és sót szórnak.

A pricsei asszony szentelt gyertyát vidd az istállóba, amikor ellett a tehén.

A kígyók, a békák, a cserebogarak gyertyaszentelőig lefelé mennek a földben, akkor megfordulnak, jönnek felfelé.

Tűzszentelő Boldogasszony napja megválasztó volt az időjárásban is. Az e nap jellegéből hosszabb időre meg tudták határozni, milyen idő várható.

A téli álomból a medve kijön a barlangjából, és rossz időt talál,kint marad, mert tudja, ez csak félrevezető álom, a tél már a végét járja.

" Ha fénylik a gyertyaszentelő,
A száraz íziket vedd elő!" - mondja egy Dél-vidéki mondás. Ez azt jelenti,ha jó idő van, "mégeccer" olyan hideg lesz.

Ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta , utána még sokáig fog hallgatni, mert hideg lesz. Ameddig gyertyaszentelő napján a nap besüt a pitvarba, addig majd behadar a hó.
Ha csepeg az eresz, rossz tavasz lesz, enyhe idő rossz termést jelez, egész napos eső jó termést.

Ha gyertyaszentelőkor a farkas beordít az ablakon, akkor rövidesen jó idő lesz. De ha gyertyaszentelőkor jó idő van, megette a fene! Hosszú lesz a tél! 


Tűzszentelés

Hamu mélyén nagy titokban
Parázs izzik, alvó tűz van
Hosszú télnek álmos éje
Borult tüzünk szép fényére.

Tűz álmodik kikeletről,
Tavaszt hozó Napistenről
Tűzszentelő Égi Anyát
Hívja már a megújulást.

Tűzszentelő Boldogasszony
Áldó kezén virágcsokor.
Tisztult égi s földi tűzben
Megéled a magyar lélek.

Új tűzre és égi tűzre
Barka ágak megélednek
Pattan aranyeső burka
Éltet szentel Égi Atya.

Tűzszentelő Boldogasszony
Terád várunk minden napon
Múlik a tél, s minden piszka
Fényed mindent megtisztít ma.

Múló télnek sáros mocskán
Tavasz éled sziporkázván
Égi Atyánk, tekints reánk
Szenteld meg a kicsiny hazánk!

Hozz színt, fényt és illatokat
Duruzsoló bogarakat
Áldd meg magyar gyermekidet
Mienk a sok szereteted.


Tűzszentelő Boldogasszony

Tűzszentelő Boldogasszony
Áldott kezén az irgalom
Tél-hordalék mocskolt tüzét
Megtisztítja, megújítja.

Tenyerében tűztündére
Lobog, hajlong énekelve
Élet tüze, nagy és fénylő
Tisztult magyarságunk eljő!

Boldogasszony áldó keze
Éleszti a fáradt tüzet.
Jő a tavasz zöldellőben
Tűzatyánk is izzó fényben.

Égi tűzben, földi tűzben
Boldogasszony kebelében
Tisztuljon a magyar nemzet
Hagyja el a sötétséget.

Kovács Kálmánné Nóri levele nyomán