2016. október 1., szombat

Egy házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal.



Egy házasság többnyire azért szerencsétlen, mert a nő elfelejti, hogy angyal.
A férfi pedig még azt is elfelejti róla, hogy nő. 

Kétféle ember van. Az egyik fölfelé él. Ez a ritkább manapság. A másik lefelé.
Ez a gyakoribb.
A nő, aki felfelé él, tudja magáról, hogy angyal, és nagyon szégyelli magát, ha néha nem az.
Ilyenkor úgy érzi, hogy elárult magában valakit. Elárulta a lelkében lévő szépséget... és jóságot.
Egy nő, aki nem jó és nem tud már szeretni, az lefelé él.
És egy férfi, aki elfelejti, hogy a felesége angyal, az lefelé él. 

Gárdonyi Géza, akinek könyvéből ez a bölcs mondás való, nem arra gondolt, hogy a férj már nem kívánja többé a feleségét, hanem arra, hogy nem látja meg benne azt, akit tisztelnie kellene.
Akit becsülnie kellene. Akihez gyengédnek kéne lennie. És szeretni őt.
S akiről azt kéne gondolnia: "Ő az én angyalom!"

Müller Péter