2017. július 2., vasárnap

Sarlós Boldogasszony napja


Sarlós Boldogasszony napjával nagy változások következtek be a természetben és az életünkben is. Égi Édesanyánk sarlója elvágja a régi szálakat, kapcsolatokat, hogy újak jöhessenek életünkbe.
Egy lehetőség életünk megújítására az Ő segítségével és jóváhagyásával. Ismerjétek meg e napnak a dolgait és Boldogasszony erejével kezdjetek
életetek megújításához az újító erők segítségével.
Fohászkodjatok az Égi Anyához. Minél többen fordulunk oda, kérésünk annál foganatosabb.
Boldogasszonyunk e napjának az elnevezése utal a régi sarlós aratásra, amikor a nők még sarlóval arattak. Nem véletlen, hogy Boldogasszonyunk jele a Holdsarló (a Hold a nőiesség). 
A hagyomány szerint a férfi aratott, az asszony pedig a nyomában járva sarlójával felnyalábolta a levágott gabonát, és kötözte a kévét.

Kalotaszegen a férfi halott fejfájára ekevasat, az asszonyokéra orsót vagy sarlót festettek. A sarló megszentelt, mind fizikai síkon, mind szellemi síkon értelmezhető szerszám.
Sarlós Boldogasszony napján valami beteljesül, befejeződik. Az ,,élet", a búza beérett, lehet aratni. Földanyánk adománya a táplálás és a megtartás, Boldogasszonyunk kegyes ajándéka.
Sok tennivalót tartogat ez a nap! Meg kell köszönni a termést! Készülődni kell az új, a következő vetésre, az elvetendő magokat elő kell készíteni, vagyis ki kell válogatni. (jelképesen is)
Lényeg az áldás. Az aratás megkezdése előtt megáldották a gabonamezőt. A termést is, az aratókat is megáldották. Sarlós Boldogasszony e napon vágja el a szálat, megszünteti a múltat, és helyet ad a jövőnek. 
Elvágja a régi élet fonalát, hogy az érett gabona átadhassa helyét a magnak. (A beteljesült élet engedje át helyét az eleven újjászületendő magnak a területet) Ám a gyökér a földben marad! Mert a gyökér emlékeztet és kapcsolata állandó a földdel. Vagyis nincs halál, nincs elmúlás! Megújuló élet van. Mivel nincs elmúlás, ezért fontos, hogy mi marad itt utánunk.

Az életért meg kell dolgozni. Amint vetsz, úgy aratsz. Ha nincs ott a fáradság, akkor jön a gaz, az elgazulás és nem az igazság. Nincs mindegy az életünkben! Két urat nem szolgálhatsz! A gaz pedig megmutatja, mi az igaz. Sarlós Boldogasszony elvágja a szálakat, de egyúttal a rossz szálát is elmetszi.
Élő élettel táplál, hogy átörökítse a mag, a magság becsét. Ez igaz a fizikai és a szellemi síkra 
egyaránt.

Az éjszakai virrasztás után ez a határjárás napja. Gyalog, mezítláb (néha a búzatáblát a legidősebb asszony meztelenül járta körbe).
Akinek a földje mellett elhaladtak, az megtisztelve érezte magát, és bővebb termésre számíthatott.

Az aratandó búzába háromszor beledobták a kaszát, hogy jól haladjon a munka.
A lányok búzakalászból font koszorút tettek a fejükre. Búzakalász, pipacs és kék búzavirágból. Az érett búza a Nap fényét, a táplálást jelentette, a piros pipacs az élet tüzét, a kék búzavirág a tudást jelképezte.
A férfiak tiszta ingben, gatyában kezdtek az aratáshoz. A munka kezdetén fohászkodtak. Két gabonaszálat a derekukra kötöttek, s otthagyták, amíg magától le nem esett.
Az aratás ideje alatt sok helyen a férfiak tartózkodtak a házasélettől.
Bár ez a nap asszonyi dologtiltó nap volt, és aratni sem volt szabad, mégis az aratás kezdő napjának tartották, s az aratás kezdetét jelentette. Ekkor dőltek le az első rendek néhány kaszasuhintással.
Az aratás és a gyermekáldás Sarlós Boldogasszony nagy-nagy ajándéka. 
A asszony ezen az ünnepen arasson egy keveset sarlóval, és szedjen kalászt, hogy a jószág ne pusztuljon.
Ekkor került a szobába a búzakorona, a művészien összefont kalászcsomó, ami ott is maradt az újig.
A Hold is sarló alakú. E szent napon napkelte előtt, a holdfénynél (a Hold Boldogasszony jelképe) sarlóval vágtak kilenc féle különös erőket hordozó gyógynövényt.

Az illat a megtisztulás kelléke volt. A gyógynövények sarlózását szó nélkül kellett megszedni, hogy az áldott növények ne szennyeződjenek a szó és a gondolat hordalékával.
A Nap által megszentelt fodormentát a csomborkával együtt a halott koporsójába helyezték, hogy megkönnyítse neki a másvilági utat.
A kakukkfüvet és a tisztesfüvet a betegek párnája alá tették, és bekeverték az ellő tehén szénájába.
A néphit szerint, ha Sarlós Boldogasszony napján esik, úgy még négy héten át esik. A Sarlós Boldogasszony napi eső Lőrinc napig tart (40 nap). Vagy ahogy Délvidéken mondják, ,,Sarlós ha vizel, soká vizel, ha nem vizel, nem ér rá egyhamar".

E napon nem szabad kenyeret sütni, mert az kővé változik! (női dologtiltó nap).
Aratni sem szabad, mert égi háború keletkezik és a villám belécsap a kaszába!
E nap az irgalmasság napja, hiszen Boldogasszonyunk legnagyobb erénye a könyörület. A börtönben sínylődők és a halálraítéltek istápolására is kellet időt áldozni.
Meg kellett történnie a szegények ,,etetésének", mert az adakozás és gondoskodás ideje ez. Az ételben is és a lelki táplálásban is.
Sarlós Boldogasszony üzenete:
Valami beteljesült, befejeződött az életedben! Itt az aratás ideje! Fizikai síkon is, szellemi és lelki szinten is.
A bölcs tanítása az, hogy a teli kalász meghajlik, csak az üres kalász tartja fenn a fejét. Az üresfejű emberben nincs alázat, hetykén, ok nélkül fenntartják a fejüket, míg az ajándékkal, éltető tudással rendelkező ember alázatos.
Sarlós Boldogasszony a múlt szálainak elvágásával a rossz kapcsolatokat is elvágja. E naptól szabad vagy, és szabadon készülhetsz az új, tisztább jövőre!
Sarlós Boldogasszony verse
Sarlós Boldogasszony puha lépte
Kalász fölött reppen.
Elvágja a múlt gyökerét,
Hogy új termés lehessen.

Szent szerszámmal, Hold sarlóval,
Égi rendet vág ma.
Beteljesül a körforgás
Gazdag aratás van.

Boldogasszony Holdsarlója
Itt is, ott is villan.
Elvágja a lélek baját,
Jöhet boldog, víg aratás!

Óh, Asszonyunk, Égi Anya!
Nézz a szorgos magyarokra!
Metszd el most a múlt hatalmát!
Kezed adjon bő aratást!

(Kovács Kálmánné Nóri Boldogasszony üzenőlapjai)
Boldogasszony selyemképem