2016. szeptember 4., vasárnap

A szégyen és az anyai gondoskodás összemosódása: a szülősített lányok tragédiája






Bethany Webster írása

Az anya és a kislánya közötti térnek egy olyan egyirányú csatornának kéne lennie, amin keresztül a támogatás következetesen az anyától a lány felé áramlik. Az ugye magától értetődő, hogy a kislányok teljes mértékben függnek az anyjuktól, mind fizikailag, mentálisan és érzelmileg. Ám az anya-seb egyik megjelenési formája épp az a gyakoran előforduló dinamika, amelyben helytelen módon az anya függ a lányától a mentális és érzelmi támogatás tekintetében. Ez a szerepcsere elképesztően káros a lány számára, hosszú távon kihat az önértékelésére, a magabizosságára, és arra, hogy mennyire érzi magát értékesnek. 
Alice Miller ezt “A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása” c. könyvében írja le. Az anya, amikor gyereke születik, tudattalanul úgy érezheti, hogy végre van valakije, aki feltétel nélkül szereti, és a gyereket azon szükségletei kielégítésére kezdi használni, amelyek a saját gyerekkorában hiányt szenvedtek
. Vagyis a gyerekre projektálja a saját anyját. Ez a lányt abba a lehetetlen helyzetbe hozza, hogy neki kell felelősnek lennie az anyja jóllétéért és boldogságáért.teljes írás itt olvasható:
http://inspira.blog.hu/2016/09/02/szulositett_lanyok