VAGYOK AKI VAGYOK az Új Energia kulcsmondata.= A bennünk élő Isten felfedezése.
Ha megmerjük nyitni magunkat a bennünk élő Isteni Forrásnak mely a kezdetek óta bennünk munkál, akkor választ kaphatunk a kérdéseinkre.
Minden emberben van egy ősi erő, mely részeként nyilvánul meg a világban.
Bennünk is bennünk van ez az ősi princípium, mely tápláló, befogadó, kiegyensúlyozó energiát szolgáltat a számunkra. Ha jól tudjuk használni ezt az erőt, akkor egyensúlyban vagyunk,= teremtő, tápláló minőséggel rendelkezünk.
Viszont ha ez az erő valaminek a hatására korlátozódik, akkor elakad az energia áramlása.
Születésünk óta, felnövekedésünk során, sok olyan mintát vettünk magunkhoz , amihez nincs semmi közünk. Olyan erőket működtetünk, és olyan erővel nyilvánulunk meg a világban, melyhez valójában vajmi kevés közünk van.
A Nők többsége egy olyan mintát vall a magáénak, mely egy határozott elképzelés alapján született meg.
Ez az elképzelés lehet, hogy nem Őbenne fogalmazódott meg először, hanem egy családi, generációs mintát működtet, és annak alapján éli az életét, neveli a gyermekeit, végzi a hivatását, és éli meg mindennapjait. Magáénak tudja ezt a mintát, s akként működteti, de valójában köszönő viszonyban sincs vele.
Hogy találjuk meg akkor, hogy kik is vagyunk valójában?
Milyen energiákkal rendelkezünk, és mindezt magunk előtt minek a tükrében tárhatjuk fel?
Sok ezoterikus tanítás ajánl különböző praktikákat, melyek részben hatásosak,- elindítják a feltáró folyamat egy részét,- segítenek azoknak a korlátozó rétegeknek, blokkoknak a lebontásában, melyeket akaratunkon kívül építettünk fel. De minden esetben ehhez a magunkét kell hozzátenni. Fel kell ismernünk azokat a tendenciákat, melyeket életünkben a sajátunként működtetünk. Így bizonyos hatások és visszacsatolások tükrében rátalálunk Igaz Énünkre.
Ha egy átvett mintát a sajátunként működtetünk, és ezt hosszú-hosszú évek óta tesszük,- egyszer csak tudatosodásunk során rájövünk arra, hogy ehhez nincs is közünk.
Az Élet ilyenkor sorban hozza azokat az eseményeket, melynek során felismerhetjük, hogy,- valójában ki vagyok én, miért és hogyan reagálok most így erre a helyzetre.
A tudatos önismeret a kulcs ez esetben.
Ha tisztán akarjuk látni magunkat, az Eredendő Énünket,- akkor minden ilyen esetben tegyük fel a kérdést,
- A VAGYOK AKI VAGYOK, hogy reagálna erre a helyzetre?
- A VAGYOK AKI VAGYOK, hogy nyilvánulna meg ebben a helyzetben?
Vagy, - A BENNEM ÉLŐ SZERETET mit tenne ebben a helyzetben? Hogy nyilvánulna meg?
A saját utunkat kell járnunk, nem pedig azt amit a környezetünk, a társadalom, a Család elvár tőlünk.
Egy olyan mintát kell létrehoznunk, amelyben az isteni nyilvánul meg. Hisz a nő az, aki lelkisége által, saját magán keresztül képes emelni a férjét, a párját, akivel él.
Egyedül Ő képes rá, hogy a szeretet erejével maga körül egy békés világot teremtsen.
Ez alól egy kivétel van,- amikor már mindent elkövettünk, hogy párunkat emeljünk, és Ő mégsem képes az adott úton velünk együtt haladni, sőt energiáival, megnyilvánulásaival inkább lehúzz bennünket. Ilyenkor tanácsos ha szeretetben szétválnak az útjaink.
Minden emberben van egy ősi erő, mely részeként nyilvánul meg a világban.
Bennünk is bennünk van ez az ősi princípium, mely tápláló, befogadó, kiegyensúlyozó energiát szolgáltat a számunkra. Ha jól tudjuk használni ezt az erőt, akkor egyensúlyban vagyunk,= teremtő, tápláló minőséggel rendelkezünk.
Viszont ha ez az erő valaminek a hatására korlátozódik, akkor elakad az energia áramlása.
Születésünk óta, felnövekedésünk során, sok olyan mintát vettünk magunkhoz , amihez nincs semmi közünk. Olyan erőket működtetünk, és olyan erővel nyilvánulunk meg a világban, melyhez valójában vajmi kevés közünk van.
A Nők többsége egy olyan mintát vall a magáénak, mely egy határozott elképzelés alapján született meg.
Ez az elképzelés lehet, hogy nem Őbenne fogalmazódott meg először, hanem egy családi, generációs mintát működtet, és annak alapján éli az életét, neveli a gyermekeit, végzi a hivatását, és éli meg mindennapjait. Magáénak tudja ezt a mintát, s akként működteti, de valójában köszönő viszonyban sincs vele.
Hogy találjuk meg akkor, hogy kik is vagyunk valójában?
Milyen energiákkal rendelkezünk, és mindezt magunk előtt minek a tükrében tárhatjuk fel?
Sok ezoterikus tanítás ajánl különböző praktikákat, melyek részben hatásosak,- elindítják a feltáró folyamat egy részét,- segítenek azoknak a korlátozó rétegeknek, blokkoknak a lebontásában, melyeket akaratunkon kívül építettünk fel. De minden esetben ehhez a magunkét kell hozzátenni. Fel kell ismernünk azokat a tendenciákat, melyeket életünkben a sajátunként működtetünk. Így bizonyos hatások és visszacsatolások tükrében rátalálunk Igaz Énünkre.
Ha egy átvett mintát a sajátunként működtetünk, és ezt hosszú-hosszú évek óta tesszük,- egyszer csak tudatosodásunk során rájövünk arra, hogy ehhez nincs is közünk.
Az Élet ilyenkor sorban hozza azokat az eseményeket, melynek során felismerhetjük, hogy,- valójában ki vagyok én, miért és hogyan reagálok most így erre a helyzetre.
A tudatos önismeret a kulcs ez esetben.
Ha tisztán akarjuk látni magunkat, az Eredendő Énünket,- akkor minden ilyen esetben tegyük fel a kérdést,
- A VAGYOK AKI VAGYOK, hogy reagálna erre a helyzetre?
- A VAGYOK AKI VAGYOK, hogy nyilvánulna meg ebben a helyzetben?
Vagy, - A BENNEM ÉLŐ SZERETET mit tenne ebben a helyzetben? Hogy nyilvánulna meg?
A saját utunkat kell járnunk, nem pedig azt amit a környezetünk, a társadalom, a Család elvár tőlünk.
Egy olyan mintát kell létrehoznunk, amelyben az isteni nyilvánul meg. Hisz a nő az, aki lelkisége által, saját magán keresztül képes emelni a férjét, a párját, akivel él.
Egyedül Ő képes rá, hogy a szeretet erejével maga körül egy békés világot teremtsen.
Ez alól egy kivétel van,- amikor már mindent elkövettünk, hogy párunkat emeljünk, és Ő mégsem képes az adott úton velünk együtt haladni, sőt energiáival, megnyilvánulásaival inkább lehúzz bennünket. Ilyenkor tanácsos ha szeretetben szétválnak az útjaink.
Molnár Edit: A piramis üzenete című könyvéből:
„- Ma pedig a ti világotokban még mindig ennek a női, elfogadó mintának kell elsősorban is diadalra jutnia. Azaz a zártabb lelkű, Istentől távolabb létező férfinak meg kell tanulnia azt, hogy magát Isten előtt meg kell aláznia. Ehhez pedig példát neki, csakis a nők mutathatnak.
Azok a nők, akik nem az ellentétes érzületet, nem a földi érzékeket és lehúzó vágyakat kívánják felgerjeszteni férfitársaikban, hanem kik az Isten által megszentelt lelkük tisztaságával hívják, szólítják magukhoz párjukat. Mert az Ő szeretetükön keresztül sugározhat át ma tömegesen az égi érzés a férfiakra.”
Áldással és Fénnyel: Feketéné Lendvai Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése