2017. február 1., szerda

Jégbontó havának 2. napján Tűzszentelő Boldogasszony ünnepe


 Gyertyaszentelő Boldogasszony - Kolozsvári - Donkó Rebeka 

 Jégbontó havának 2. napja,ami nem más mint Tűzszentelő (gyertyaszentelő) Boldogasszony napja, amely jeles nap volt őseink életében, hiszen ez az egy nap volt kerek egy esztendőben, amikor kialhatott a tűzhelyben a tűz. Ilyenkor kitisztították a tűzhelyet és a házat s ezt követően családostul a szentligetekbe, berkekbe, fényes szegletekbe szertartásokra mentek az emberek, ahol táltosok megszentelték megtisztították előbb a tüzet, ehhez hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt majd a szertartás további részében megemlékezve Tűz és Nap hitű dicső őseinkre, az emberek kezükben gyertyát tartva kérték Tűzszentelő Boldogasszonyt otthonaikba vihessenek az ő tiszta dicső és mindent átható fényéből , hogy egész esztendőben segítséget s erőt adjon, s szükségkor utat mutasson.
Ilyenkor a táltosok hétféle fából szertüzet gyújtottak s miközben hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt s őseinkre emlékeztek dicső ősökről regéltek s a tűz fontosságáról tanították a népet s a tűz tiszteletére a gyermekeket.
S az elhamvadó szertűzből zsarátnokot vittek haza az emberek, hogy azt tegyék az első új tűz alapjául ,hogy kihűlt házuk újra meleg otthon legyen kerek esztendőben.
S a Tűzszentelő alkalmával megáldott gyertyákat szükségkor elővették s a gyertya fényénél, melegénél ha kelet nagy döntést hoztak. De ház építésnél a megszentelt gyertyából egy-egy darabot a ház sarkai alapja alá tettek, ha úgy érezték , hogy rontás vagy gonosz van a házban vagy gazdaságba netán a jószágok közt akkor egymást követő 9 kedden meggyújtották a megszentelt gyertyát s Boldogasszony anyánkat hívták segítségül s a rontás , gonoszság elszállt. Ha valakinek gyomor,bél,hólyag bántalma volt vagy vizenyős a megszentelt gyertyából egy kis darabot a köldökére tettek meggyújtották s azonnal poharat tettek rá (köpöly) s a kihunyó szentelt gyertya fénye magával vitte a betegséget. A lábas jószág ellésekor a baromfiféle kelésekor szintén a megszentelt gyertyát gyújtották meg az istállóban , majorságban s vetés előtt a vetőmagok zsákjait is a megszentelt gyertyával járták körbe s gyermek áldáskor a születőt is a megszentelt gyertya fényével várták, hogy egész életére utat mutasson a világosság felé.
Ha valaki esetleg halál vagy születés miatt mégsem tudott volna részt venni Tűzszentelő Boldogasszony szerén akkor a téli napforduló ünnepről elrakott zsarátnokot helyezte a tűzhelybe az új tűz alapjául.
Mára sajnos kevés otthon maradt és sok ház van s a házakban a tűz elem helyett eluralkodott a kényelem. A tűz a megindító fellobbanás a meleget adó szeretet és életet adó szerelem fontos része , ha elcseréled kényelemre nem lesz benne részed.Eltűntek az otthonokból a tüzek helyette kényelmes főző lapok, központi fűtés , elektroszmog s így tűnnek el az otthonok. Vidd haza a tüzet otthonodba , családodba, ragyogjon újra szemeidben s lelkedben a szeretet lángja, s óvjon Boldogasszony anyánk lángja s imája.
Dicsőséget őseinknek szép és gazdag jövőt utódainknak!
T Tóth Tibor.





Tűzszentelő Boldogasszony üzenete
Elmúlt életedről a szürkeség, a baj, a homály. Új korszak előtt állsz! A világosság és a Fény növekedésének ideje következik, és ez igaz a te életedre is!
Engedd, hogy az éltető, megszentelt tűz átjárjon, kiégesse belőled a homályt, a tél hordalékát, és feltöltsön életerővel !
Az Atya teremtett világa csodálatos! Légy részese a szépségnek a jónak, és szüless ujjá egy gazdagabb életre!
Utad általam áldott. Élvezd!


Jégbontó havának 2. napján Tűzszentelő Boldogasszony ünnepe

Őseink a Nap fiainak, a Tűz gyermekeinek tartották magukat. Tüzes népekként a tűz szentségként volt jelen az életükben.
A tűz az Égi Tűz, a Nap földi megnyilvánulásaként a Teremtő Égi Atya jelenlétét, az áldást, a jóságot, a szeretetet jelentette számukra.
Ezért fontos volt hát a tűz, a szent tűz a számukra. Minden házban, otthonban égett a tűz, tisztelték és vigyázták.

Időnként a tüzet is meg kellett tisztítani, meg kellett újítani. Tűz tisztításra, szentelésre alkalmas nap volt Jégbontó havának 2. napja, Tűzszentelő(Gyertyaszentelő) Boldogasszony napja.

A tűzszentelés napján hagyták kihunyni a tüzet az otthonokban, majd kitakarították a tűz helyét és a házat, és kivonultak a szent helyre. A szent helyen szertartásosan gyújtották meg a máglyát. Hétféle fából kellett rakni a szent tüzet. A tűz helyét meg kellett tisztítani, nem csak fizikailag, hanem energetikailag is, ezért a tűzrakás közben fohászkodtak. Természetes módon
Gerjesztettek szikrát. A hegyikristályon keresztül összegyűjtött napsugár lobbantotta fel a lángot.

A tűz tiszteletére doboltak, énekeltek, szertartásosan tisztelték a tűzet, az Égi Szülőket és az Égi Testvéreket..A tűzszentelő szertartás lakomával zárult. A megszentelt tűzből aztán mindenki hazavitte a saját kis áldott lángocskáját, és azzal gyújtotta meg az otthonát melegítő, az ételét megfőző éltető tüzét.

Ekkor még nem gyertyákkal vitték haza a tüzet, a szokás csak később szelídült gyertyaszentelésre. A Pray kódex XI. sz. leírja, hogy a magyar középkorban először a tüzet áldották meg, majd ennél a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.

Miért kellett a tüzet megszentelni, megújítani?
Az ősz , a tél folyamán sok jó és sok rossz dolog is került az otthon tüzébe.A várakozás idejében ( Álom havának 1 napjától, Napisten születésnapjáig ) az ellenoldal, a gonosz erő van hatalmon, hogy beteljesedjenek az emberi sorsok. A sok ártó erő megviselte a tűz ékét-fényét, meg kellett újítani.

A szentelt tűzből gyújtott és a szentelt gyertyáknak mágikus képességeket tulajdonítottak, ami Boldogasszonyunk áldása után tényleg élő varázserővé vált.

E tüzes naptól a sötét, tisztátalan, megrontott idő véget ért, és valami tisztult, új dolog elkezdődött. A tavasz, a kikelet érkezik az égi tűzből, földi tűzből, tűz által megtisztítva,
Egy szép. gazdag év ígéretével.
A sötétség űzésének az ideje ez. A szürke, borongós tél hatalmának a megtörése, az újjászületés ígérvényével.
A tűz az életerő, az élet és a tisztulás.

Nem véletlen, hogy rengeteg hiedelem fűződik ehhez a naphoz. Ám ezek a hiedelmek kijelölték a tavaszi tennivalókat, a védekezéshez adtak iránymutatást és eszközt, a megszentelt gyertyát.

Ipolyhídvégen e napin a teheneket megvesszőzték, ez időtájt. A vesszőt ez után az eke szarvára tették, hogy a tavaszi szántáskor jobban húzzanak.

E napon szentelt gyertyát kellett gyújtani nyári zivatarok idején, amikor acsarkodó idegen garabonciások, vagy táltosok a szegény ember kenyerét fenyegették a vihar felhőben dúló küzdelmük miatt.

A megszentelt gyertyát a sublót, vagy a láda fiában tartották, vagy felkötözve vékony szalaggal átkötve a falra akasztották. Kéznél legyen a házszentelésnél, vagy ha nagy beteg van a házban.
A kiszombori méhészek ezen a napon végigsöprik a kaptárakat, hogy a méhek bőségesen mézeljenek.

A gyertyaszentelésből hazaérve az asszonyok hazatérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre , hogy mindig békesség legyen a házban.
Megveregetik a gyümölcsfákat is, hogy az szépen teremjenek.

A szegedi öregek hittek a ,, kilencedős" mágiában, vagyis a kilenc kedden meggyújtott szentelt gyertya gonoszűző erejében.

Göcsejben a dagadt, felpuffadt gyomrú beteg számára levágtak egy darabot az égő szentelt gyertyából, és azt a szenvedő köldökére helyezték, üveg pohárral leborították. Hitük szerint a kialvó gyertya kiszívta a betegséget.

Tápén a ház alapjába boldogasszonyi füvet,szentelt gyertyát és sót szórnak.

A pricsei asszony szentelt gyertyát vidd az istállóba, amikor ellett a tehén.

A kígyók, a békák, a cserebogarak gyertyaszentelőig lefelé mennek a földben, akkor megfordulnak, jönnek felfelé.

Tűzszentelő Boldogasszony napja megválasztó volt az időjárásban is. Az e nap jellegéből hosszabb időre meg tudták határozni, milyen idő várható.

A téli álomból a medve kijön a barlangjából, és rossz időt talál,kint marad, mert tudja, ez csak félrevezető álom, a tél már a végét járja.

" Ha fénylik a gyertyaszentelő,
A száraz íziket vedd elő!" - mondja egy Dél-vidéki mondás. Ez azt jelenti,ha jó idő van, "mégeccer" olyan hideg lesz.

Ha gyertyaszentelő előtt megszólal a pacsirta , utána még sokáig fog hallgatni, mert hideg lesz. Ameddig gyertyaszentelő napján a nap besüt a pitvarba, addig majd behadar a hó.
Ha csepeg az eresz, rossz tavasz lesz, enyhe idő rossz termést jelez, egész napos eső jó termést.

Ha gyertyaszentelőkor a farkas beordít az ablakon, akkor rövidesen jó idő lesz. De ha gyertyaszentelőkor jó idő van, megette a fene! Hosszú lesz a tél! 


Tűzszentelés

Hamu mélyén nagy titokban
Parázs izzik, alvó tűz van
Hosszú télnek álmos éje
Borult tüzünk szép fényére.

Tűz álmodik kikeletről,
Tavaszt hozó Napistenről
Tűzszentelő Égi Anyát
Hívja már a megújulást.

Tűzszentelő Boldogasszony
Áldó kezén virágcsokor.
Tisztult égi s földi tűzben
Megéled a magyar lélek.

Új tűzre és égi tűzre
Barka ágak megélednek
Pattan aranyeső burka
Éltet szentel Égi Atya.

Tűzszentelő Boldogasszony
Terád várunk minden napon
Múlik a tél, s minden piszka
Fényed mindent megtisztít ma.

Múló télnek sáros mocskán
Tavasz éled sziporkázván
Égi Atyánk, tekints reánk
Szenteld meg a kicsiny hazánk!

Hozz színt, fényt és illatokat
Duruzsoló bogarakat
Áldd meg magyar gyermekidet
Mienk a sok szereteted.


Tűzszentelő Boldogasszony

Tűzszentelő Boldogasszony
Áldott kezén az irgalom
Tél-hordalék mocskolt tüzét
Megtisztítja, megújítja.

Tenyerében tűztündére
Lobog, hajlong énekelve
Élet tüze, nagy és fénylő
Tisztult magyarságunk eljő!

Boldogasszony áldó keze
Éleszti a fáradt tüzet.
Jő a tavasz zöldellőben
Tűzatyánk is izzó fényben.

Égi tűzben, földi tűzben
Boldogasszony kebelében
Tisztuljon a magyar nemzet
Hagyja el a sötétséget.

Kovács Kálmánné Nóri levele nyomán


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése